torierettsegifelkeszito/tests/ch04t01.json

{"name":"Történelem érettségi - IV. tétel - gyakorlás","description":"","timeLimitPerTest":-1,"timeLimit":-1,"questions":[{"type":"fillIn","question":"Egészítsétek ki a megfelelő információkkal!","text":"A XVIII. századi Román Fejedelemségek történetére rányomta bélyegét a []fanarióta[/] uralom. A Török Birodalom érdekeit kiszolgáló politikai megoldás, a fanarióta uralom, negatív jellemvonásai mellett haladó gondolkodású megoldásokkal is szolgált. Constantin Mavrocordat az állam ésszeruségének megvalósításában []pénzügyi[/], []adminisztratív[/] és jogi reformokat is életbe léptetett. Társadalmi téren fontos megemlíteni a []jobbágyság[/] felszámolását, 1746-ban Havasalföldön, 1749-ben Moldvában.\nA XVIII. században, a XIX. század elso felében a törvénykönyvek tekintetében, Havasalföldön, a []Pravilniceasca Condica[/]-t és a Legiuirea lui Caragea-t, Moldvában a []Codul Callimachi[/]-t használták.\nErdélyben, a Habsburg Birodalom része lévén, a XVIII. század második fele a felvilágosult abszolutizmusról és annak gyakorlati megvalósításairól, reformjairól nevezetes. Mária Terézia és fia, []II. József[/] reformjai: az 1777. évi []Ratio Educationis[/], az 1781-es []Türelmi rendelet[/], amely a protestáns és görög keleti vallások szabad gyakorlatát biztosította és az 1785-ös []jobbágyrendelet[/].\nA XVIII. század politikai elképzeléseit kiegészítette a javaslatok szintjén megjeleno []bojári[/] reformizmus. A bojári programok elsodleges problémája volt a Fejedelemségek kormányzási formája volt. Javaslataik közé sorolhatjuk például egy 12 nagybojár által vezetett []arisztokratikus köztársaság[/] felállítását, de kérték a politikai jogok []tiszteletben tartását[/], az állami önállóság tiszteletben tartását, a függetlenség elérését, semlegességet, hazai uralkodókat a fanarióták helyett stb.\nErdélyben a XVIII. században a román nemzeti követelések kerültek a felszínre. Először []Inochentie Micu[/] görög katolikus püspök fogalmazta meg követeléseiket a század elején a Supplex Libellus-ban. Ezt követte az Erdélyi Iskola politikai és nemzeti elképzelése a []Supplex Libellus Valachorum[/]-ban. Követeléseik között szerepelt pl. a románságot sértő []tolerált[/] kifejezés eltörlése, egyenlő jogok a többi erdélyi nemzettel, a román toponímia használata, []hivatalviselés[/] az erdélyi románság számarányához képest.\n"},{"type":"fillIn","question":"Egészítsétek ki a megfelelő információkkal!","text":"A „népek tavasza” elhozta a változás idejét a románok lakta térségbe is. A legfontosabb újítás 1848-ban az elitista elvek elhagyása volt a []nemzet[/] képviseltetése érdekében. \nMoldvában Vasile Alecsandri szerkeszti meg a forradalom []mérsékelt[/] követeléseit. A dokumentum neve []Petíció proklamáció[/] volt. Mérsékelt jellege, az oroszoktól való félelem miatt, megmutatkozott követeléseiben is: a []Szervezeti[/] Szabályok védelme, a []falusi[/] lakosság életének sürgős megjobbítása stb. A moldvai forradalom bukását követően, Brassóban újrafogalmazzák követeléseiket, az []Elveink a haza megreformálásáért[/] című dokumentumban, amiben megjelenik Havasalföld és Moldva egyesítésének követelése is.\nA havasalföldi forradalom az []szerkesztője Ion Heliade Radulescu[/] kiáltványban fogalmazta meg követeléseit: jobbágyfelszabadítást []kártérítéssel[/], emberi és polgári jogok tiszteletben tartását, Havasalföld autonómiájának tiszteletben tartását. Az Ideiglenes kormány munkája nehézkesen haladt, majd orosz és török csapatok leverték a forradalmat.\nErdélyben, a balázsfalvi gyűlésen (1848 májusa) a Simion Barnutiu által kidolgozott „Nemzeti petíció” követelte: „a testvériség, egyenloség és szabadság elveinek támaszkodva, a román nemzet követeli nemzeti []függetlenségét[/]”, jobbágyfelszabadítást []kártalanítás nélkül[/], emberi és polgárjogokat. A balázsfalvi gyűlés elutasította Erdély []unióját[/] Magyarországgal. 1848 őszétol az Erdélyben élő nemzetiségek egymás ellen fordulnak. A konfliktust 1849-ben egy ún. []Megbékélési[/] egyezménnyel zárják le, amit Szegeden írnak alá és a románság egyes jogainak elismerését tartalmazza. A magyar forradalom is elesik, a magyar csapatok []Világosnál[/] teszik le a fegyvert. A Román Fejedelemségek felett []Oroszország[/] és a []Török[/] Birodalom őrködik. Erdélyben kezdetét veszi a Bach korszak.\n"},{"type":"simpleSelect","question":"1853-1856 között a Keleti kérdés újabb eseménye volt a","answers":[{"answer":"Balkán-i háború","correct":false},{"answer":"Krími háború","correct":true},{"answer":"Balta-Liman-i egyezmény","correct":false}]},{"type":"simpleSelect","question":"A Párizsi Kongresszus engedélyezte a Román Fejedelemségekben","answers":[{"answer":"ad-moc gyűlések szervezését.","correct":false},{"answer":"ad-hoc gyűlések szervezését.","correct":true},{"answer":"ad-loc gyűlések szervezését.","correct":false}]},{"type":"simpleSelect","question":"1859. január 24-én megválasztották Moldva és Havasalföld élére","answers":[{"answer":"Mihai Kogâlniceanut.","correct":false},{"answer":"Alexandru Ioan Cuzat.","correct":true},{"answer":"Hohenzollern Károlyt.","correct":false}]},{"type":"simpleSelect","question":"1864-ben Cuza új alapokmányt bocsát népszavazásara, ez volt a","answers":[{"answer":"Párizsi Konferencia Kiegészítő Statutúma","correct":true},{"answer":"Párizsi Konferencia Alkotmánya","correct":false},{"answer":"Párizsi Konferencia Egyesíto Nzilatkozata","correct":false}]},{"type":"simpleSelect","question":"1866-ban Cuzát lemondásra kényszeríti a","answers":[{"answer":"Népszövetség","correct":false},{"answer":"Szörnyszövetség","correct":true},{"answer":"Egyesült Nemzetek Szövetsége","correct":false}]},{"type":"connectGraph","question":"Kösd össze a megfelelo információkat!","answers":[{"pair1":"A kolostori javak kisajátítása","pair2":"1863, a helyi és felajánlott kolostori<br>javak állami tulajdonba kerültek."},{"pair1":"A párizsi egyezményt továbbfejleszto Statútum","pair2":"1864, az ország új alkotmánya."},{"pair1":"Választási törvény","pair2":"1864, a választók számát növelte."},{"pair1":"Földtörvény ","pair2":"1864, a parasztok földhöz juttatása,<br>szarvasmarhák számától függően,<br>megváltással."},{"pair1":"Oktatási törvény","pair2":"1864, az elemi oktatás kötelezővé<br>és ingyenessé vált."},{"pair1":"A hadsereg szervezéséről szóló törvény","pair2":"1864, 20 és 50 év között minden<br>férfi mozgósítható."},{"pair1":"Polgári Törvénykönyv","pair2":"1864, a jogrend modernizálása,<br>a polgári házasság és<br>válás bevezetése."}]},{"type":"simpleSelect","question":"Az első világháború után megszűnt melyik két birodalom területei kerültek Romániához.","answers":[{"answer":"Török Birodalom","correct":false},{"answer":"Osztrák-Magyar Monarchia","correct":true},{"answer":"Orosz Birodalom","correct":true}]},{"type":"simpleSelect","question":"1920-ban létrejön Nagy-Románia. Mely területek kerültek Romániához az I. világháborút követően?","answers":[{"answer":"Bukovina","correct":true},{"answer":"Erdély","correct":true},{"answer":"Dobrudzsa","correct":false},{"answer":"Besszarábia","correct":true}]},{"type":"simpleSelect","question":"A románok egyesítésének folyamatában megkülönböztetünk három elkülöníthető szakaszt, ezek","answers":[{"answer":"gazdasági szövetség","correct":false},{"answer":"autonómia","correct":true},{"answer":"nemzeti függetlenség","correct":true},{"answer":"egyesítés","correct":true}]},{"type":"simpleSelect","question":"Az 1918. szeptember 29.-én kiadott „Nagyváradi Kiáltvány” megfogalmazza a(z)","answers":[{"answer":"önrendelkezést","correct":true},{"answer":"önálló hadsereg igényét","correct":false},{"answer":"politikai elhatárolódás Magyarországtól","correct":true},{"answer":"népszavazást","correct":true}]},{"type":"simpleSelect","question":"Bukovina, Besszarábia és Erdély Romániával való egyesülésének időpontjai","answers":[{"answer":"1918. március 27.","correct":true},{"answer":"1918. november 15.","correct":true},{"answer":"1918. december 1.","correct":true},{"answer":"1918. november 11.","correct":false}]}]}