1 line
8.4 KiB
JSON
1 line
8.4 KiB
JSON
|
{"name":"Történelem érettségi - IV. tétel - gyakorlás","description":"","timeLimitPerTest":-1,"timeLimit":-1,"questions":[{"type":"fillIn","question":"Egészítsétek ki a megfelelő információkkal!","text":"A XVIII. századi Román Fejedelemségek történetére rányomta bélyegét a []fanarióta[/] uralom. A Török Birodalom érdekeit kiszolgáló politikai megoldás, a fanarióta uralom, negatív jellemvonásai mellett haladó gondolkodású megoldásokkal is szolgált. Constantin Mavrocordat az állam ésszeruségének megvalósításában []pénzügyi[/], []adminisztratív[/] és jogi reformokat is életbe léptetett. Társadalmi téren fontos megemlíteni a []jobbágyság[/] felszámolását, 1746-ban Havasalföldön, 1749-ben Moldvában.\nA XVIII. században, a XIX. század elso felében a törvénykönyvek tekintetében, Havasalföldön, a []Pravilniceasca Condica[/]-t és a Legiuirea lui Caragea-t, Moldvában a []Codul Callimachi[/]-t használták.\nErdélyben, a Habsburg Birodalom része lévén, a XVIII. század második fele a felvilágosult abszolutizmusról és annak gyakorlati megvalósításairól, reformjairól nevezetes. Mária Terézia és fia, []II. József[/] reformjai: az 1777. évi []Ratio Educationis[/], az 1781-es []Türelmi rendelet[/], amely a protestáns és görög keleti vallások szabad gyakorlatát biztosította és az 1785-ös []jobbágyrendelet[/].\nA XVIII. század politikai elképzeléseit kiegészítette a javaslatok szintjén megjeleno []bojári[/] reformizmus. A bojári programok elsodleges problémája volt a Fejedelemségek kormányzási formája volt. Javaslataik közé sorolhatjuk például egy 12 nagybojár által vezetett []arisztokratikus köztársaság[/] felállítását, de kérték a politikai jogok []tiszteletben tartását[/], az állami önállóság tiszteletben tartását, a függetlenség elérését, semlegességet, hazai uralkodókat a fanarióták helyett stb.\nErdélyben a XVIII. században a román nemzeti követelések kerültek a felszínre. Először []Inochentie Micu[/] görög katolikus püspök fogalmazta meg követeléseiket a század elején a Supplex Libellus-ban. Ezt követte az Erdélyi Iskola politikai és nemzeti elképzelése a []Supplex Libellus Valachorum[/]-ban. Követeléseik között szerepelt pl. a románságot sértő []tolerált[/] kifejezés eltörlése, egyenlő jogok a többi erdélyi nemzettel, a román toponímia használata, []hivatalviselés[/] az erdélyi románság számarányához képest.\n"},{"type":"fillIn","question":"Egészítsétek ki a megfelelő információkkal!","text":"A „népek tavasza” elhozta a változás idejét a románok lakta térségbe is. A legfontosabb újítás 1848-ban az elitista elvek elhagyása volt a []nemzet[/] képviseltetése érdekében. \nMoldvában Vasile Alecsandri szerkeszti meg a forradalom []mérsékelt[/] követeléseit. A dokumentum neve []Petíció proklamáció[/] volt. Mérsékelt jellege, az oroszoktól való félelem miatt, megmutatkozott követeléseiben is: a []Szervezeti[/] Szabályok védelme, a []falusi[/] lakosság életének sürgős megjobbítása stb. A moldvai forradalom bukását követően, Brassóban újrafogalmazzák követeléseiket, az []Elveink a haza megreformálásáért[/] című dokumentumban, amiben megjelenik Havasalföld és Moldva egyesítésének követelése is.\nA havasalföldi forradalom az []szerkesztője Ion Heliade Radulescu[/] kiáltványban fogalmazta meg követeléseit: jobbágyfelszabadítást []kártérítéssel[/], emberi és polgári jogok tiszteletben tartását, Havasalföld autonómiájának tiszteletben tartását. Az Ideiglenes kormány munkája nehézkesen haladt, majd orosz és török csapatok leverték a forradalmat.\nErdélyben, a balázsfalvi gyűlésen (1848 májusa) a Simion Barnutiu által kidolgozott „Nemzeti petíció” követelte: „a testvériség, egyenloség és szabadság elveinek támaszkodva, a román nemzet követeli nemzeti []függetlenségét[/]”, jobbágyfelszabadítást []kártalanítás nélkül[/],
|