1232 lines
135 KiB
HTML
1232 lines
135 KiB
HTML
<!--
|
||
/**
|
||
* /index.html
|
||
* @version 1.2
|
||
* @desc Main index file
|
||
* @author Fándly Gergő Zoltán (gergo@systemtest.tk, systemtest.tk)
|
||
* @copy 2018 Fándly Gergő Zoltán
|
||
* License:
|
||
Töri Érettsegi Előkeszítő, an app to prepare for the History tests in Romania for Hungarian students
|
||
Copyright (C) 2018 Fándly Gergő Zoltán
|
||
|
||
This program is free software: you can redistribute it and/or modify
|
||
it under the terms of the GNU General Public License as published by
|
||
the Free Software Foundation, either version 3 of the License, or
|
||
(at your option) any later version.
|
||
|
||
This program is distributed in the hope that it will be useful,
|
||
but WITHOUT ANY WARRANTY; without even the implied warranty of
|
||
MERCHANTABILITY or FITNESS FOR A PARTICULAR PURPOSE. See the
|
||
GNU General Public License for more details.
|
||
|
||
You should have received a copy of the GNU General Public License
|
||
along with this program. If not, see <https://www.gnu.org/licenses/>.
|
||
**/
|
||
-->
|
||
|
||
<!DOCTYPE html>
|
||
<html>
|
||
<head>
|
||
<title>Történelem érettségi előkészítő</title>
|
||
<meta charset="UTF-8">
|
||
<!-- styles -->
|
||
<link rel="stylesheet" href="./include/style.css">
|
||
<link rel="icon" href="./res/icon.png">
|
||
<!-- jquery and scripts -->
|
||
<script src="./include/jquery-3.3.1.min.js"></script>
|
||
<script src="./include/jquery-ui.min.js"></script>
|
||
<script src="./include/jsplumb.min.js"></script>
|
||
<script src="./include/script.js"></script>
|
||
<!-- sQuiz -->
|
||
<script src="./include/sQuiz/sQuiz.js"></script>
|
||
<script src="./include/sQuiz/sQuiz_module_simpleQuestion.js"></script>
|
||
<script src="./include/sQuiz/sQuiz_module_simpleSelect.js"></script>
|
||
<script src="./include/sQuiz/sQuiz_module_connectGraph.js"></script>
|
||
<script src="./include/sQuiz/sQuiz_module_fillIn.js"></script>
|
||
<script src="./include/sQuiz/sQuiz_module_markOnMap.js"></script>
|
||
<link rel="stylesheet" href="./include/sQuiz/style/sQuiz.css">
|
||
<!-- font awesome -->
|
||
<link rel="stylesheet" href="./include/fontawesome-all.min.css">
|
||
<!-- tests -->
|
||
<script src="./tests/demo.js"></script>
|
||
<script src="./tests/tests.js"></script>
|
||
</head>
|
||
<body>
|
||
<!-- CONTENT! -->
|
||
<div id="content">
|
||
<div id="menu" class="container">
|
||
<h1>Érettségi előkészitő</h1>
|
||
<hr class="placeholder">
|
||
<div id="kovetelmenyek">
|
||
<h2>Követelmények</h2>
|
||
<ul class="listing">
|
||
<li data-name="A románok római eredete a történészek szerint">
|
||
<a onclick="toggleMyContent(this)">A románok római eredete a történészek szerint</a>
|
||
<div data-name="mycontent" style="display: none">
|
||
<br>
|
||
<br>
|
||
<p>Könyv: <b>4-9</b> old.</p>
|
||
<p>Jegyzetek:</p>
|
||
<ul class="listing">
|
||
<li>
|
||
<a onclick="toggleMyContent(this)"><b>A román nép kialakulása</b></a>
|
||
<div data-name="mycontent" style="display: none">
|
||
<br>
|
||
<br>
|
||
<p>Az I. évezred második felében újlatin népek jelentek meg Európában. A román nép (újlatin nép) kialakulása 3 szakaszban történt:</p>
|
||
<ol type="I">
|
||
<li>A római hódítás előtti szakasz (Kr.e. I. század – Kr.u. I. század)
|
||
<ul>
|
||
<li>Kr.e. a II. században a géta-dákok kapcsolatba kerültek a római kultúrával:
|
||
<ul>
|
||
<li>római pénz átvétele és utánzása</li>
|
||
<li>római típusú kerámiák, fegyverek megjelenése</li>
|
||
</ul>
|
||
</li>
|
||
<li>Kr.e az I. században a Fekete-tenger parti görög városok római uralom alá kerültek.</li>
|
||
<li>Kr.u. 46-tól Dobrudzsa Moesia tartomány része lett.</li>
|
||
</ul>
|
||
</li>
|
||
<li>A római uralom (Kru. 106-271)
|
||
<ul>
|
||
<li>a 105-106-os háború után Munténia, Dél-Moldva, Olténia, Bánság, Erdély nagy része Dácia néven a Római Birodalom tartománya lett</li>
|
||
<li>az elrómaiasodást elősegító tényezők:
|
||
<ul>
|
||
<li>közigazgatás</li>
|
||
<li>hadsereg</li>
|
||
<li>telepítés (kolónusok és veteránok)</li>
|
||
<li>városi kultúra (kolóniák és municípiumok)</li>
|
||
<li>latin nyelv átvétele</li>
|
||
<li>vallás</li>
|
||
</ul>
|
||
</li>
|
||
</ul>
|
||
</li>
|
||
</ol>
|
||
</div>
|
||
</li>
|
||
<li>
|
||
<a onclick="toggleMyContent(this)"><b>A római világ és a barbárok</b></a>
|
||
<div data-name="mycontent" style="display: none">
|
||
<br>
|
||
<br>
|
||
<p>A III. században a Római Birodalom hanyatlani kezdett. 271-ben Aurelianus császár kivonta római hadsereget és közigazgatást Dáciából. Az elrómaiasodott lakosság helyben maradt. A kapcsolatok a Dunától délre levő Római Birodalommal nem szakadtak meg. A volt Dácia határain kívül élő szabad dákok elrómaiasodása felerősödött.</p>
|
||
<p>A római típusú városok lehanyatlottak, a vidéki élet intenzívebb lett.</p>
|
||
<p>A római császárok közül többen is megpróbálták ellenőrzésük alá vonni a volt Dácia területét:</p>
|
||
<ul>
|
||
<li>Diocletianus (284-305)</li>
|
||
<li>Nagy Konstantin (306-337)</li>
|
||
<li>Jusztiniánusz (527-565)</li>
|
||
</ul>
|
||
<p>Dobrudzsa a Római Birodalom része maradt 602-ig, a szlávok beözönléséig.</p>
|
||
<p>A latin nyelvű kereszténység terjedése a volt Dácia területén a dák-római kontinuitás egyik bizonyítéka:</p>
|
||
<ul>
|
||
<li>a római telepesek terjesztették a III. századtól</li>
|
||
<li>313 után (Milánói Ediktum) elkezdődött a püspökségek szervezése az Aldunánál</li>
|
||
<li>népi hittérítők tevékenykedtek a térségben (pld. Kis Dionisziosz)</li>
|
||
<li>keresztény kegytárgyak ebből az időszakból (Slăveni, Porolissum, Sucidava)</li>
|
||
<li>latin eredetűek a román nyelvben a vallással kapcsolatos kifejezések (pld. Dumnezeu, biserică, botezare, cruce)</li>
|
||
</ul>
|
||
</div>
|
||
</li>
|
||
<li>
|
||
<a onclick="toggleMyContent(this)"><b>Vándornépek és rómaiak Dáciában</b></a>
|
||
<div data-name="mycontent" style="display: none">
|
||
<br>
|
||
<br>
|
||
<p>A III-VIII. század a népvándorlás kora a Kárpát-medencében is. GÓTOK, HUNOK, GEPIDÁK, AVAROK, BOLGÁROK és SZLÁVOK fordultak meg a térségben.</p>
|
||
<p>A román nép kialakulásában három tényező játszott szerepet: DÁK + RÓMAI + SZLÁV elem (GERMÁN csak kis mértékben).</p>
|
||
<p>A SZLÁVOK a VI. századtól kezdődően jelentek meg a térségben. Amikor már nem tudták fenntartani az uralmukat a bizánciak, tömegesen foglalták el a Bizánci Birodalom északi részét. Következmények:</p>
|
||
<ul>
|
||
<li>a római világ két részre szakadása</li>
|
||
<li>a falusi jelleg felerősödése</li>
|
||
<li>nyelvi, vallási hatások (a román nyelv újlatin eredetű, de jelentős szláv hatás is érződik benne)</li>
|
||
</ul>
|
||
<p>A román nép kialakulásával párhuzamosan a VIII-IX. században megjelentek más népek írott forrásai a románokról: VLAHOKnak, VALAHOKnak, VOLOHOKnak, BLACHOKnak nevezték őket.</p>
|
||
</div>
|
||
</li>
|
||
<li>
|
||
<a onclick="toggleMyContent(this)"><b>Az elrómaiasodás</b></a>
|
||
<div data-name="mycontent" style="display: none">
|
||
<br>
|
||
<br>
|
||
<p>Elrómaiasodás = a meghódított dákok átvették a római civilizációt (anyagi és szellemi értékeiket), valamint a latin nyelvet. Ehhez a folyamathoz hozzájárult:</p>
|
||
<ul>
|
||
<li>telepesek érkeztek a birodalom minden részéről</li>
|
||
<li>a latin nyelv a tartomány hivatalos nyelve lett</li>
|
||
<li>római életmód</li>
|
||
<li>latin nyelvű közigazgatás, igazságszolgáltatás és oktatlás</li>
|
||
<li>vallás</li>
|
||
</ul>
|
||
<p>Rövid idő alatt a géta-dákok elsajátították a latin nyelvet és átvették a római kultúra és civilizáció alapelemeit.</p>
|
||
</div>
|
||
</li>
|
||
<li>
|
||
<a onclick="toggleMyContent(this)"><b>A román nép és nyelv kialakulása (Etnogenézis)</b></a>
|
||
<div data-name="mycontent" style="display: none">
|
||
<br>
|
||
<br>
|
||
<p>A román nép:</p>
|
||
<ul>
|
||
<li>újlatin nép (akárcsak a franciák, olaszok, spanyolok)</li>
|
||
<li>egyedüli örököse a kelet-római világnak</li>
|
||
</ul>
|
||
<p>Két szakaszban alakult ki:</p>
|
||
<ol type="1">
|
||
<li>A dákok fennmaradtak Dáciában a római uralom idején is, de elkezdődött elrómaiasodásuk a telepesek, veteránok, közigazgatás, vallás és nyelv által, amely a dák-római lakosság kialakulásához vezetett.</li>
|
||
<li>A dák-római lakosság ott maradt a Dunától északra levő területeken 271 után, a népvándorlás idején is, mi több, az elrómaiasodás folyamata kiterjedt a szabad dákokra is.</li>
|
||
</ol>
|
||
<p>A kereszténység latin nyelven terjedt, a szlávok beolvadtak a helyi lakosságba.</p>
|
||
<p>Ezzel párhuzamosan a Dunától délre is élt dák-római lakosság.</p>
|
||
<p>A terület, ahol ez megtörtént:</p>
|
||
<ul>
|
||
<li>a Dunától északra: románok</li>
|
||
<li>a Dunától délre: vlachok (különböző nyelvjárások: aromán vagy macedo-román, meglenoromán, istroromán).</li>
|
||
</ul>
|
||
</div>
|
||
</li>
|
||
<li>
|
||
<a onclick="toggleMyContent(this)"><b>A rómán nyelv</b></a>
|
||
<div data-name="mycontent" style="display: none">
|
||
<br>
|
||
<br>
|
||
<ul>
|
||
<li>újlatin (római eredetű) nyelv</li>
|
||
<li>kialakulása: a dákok átvették a népi latin nyelvet, melyben azért dák szavak is megőrződtek (kb. 10%)</li>
|
||
<li>a VII/VIII-tól kezdődően ezt a nyelvet erős szláv hatás érte (kb. 20%-a a szavaknak szláv eredetű).</li>
|
||
</ul>
|
||
<p>A románok a kora középkori forrásokban:</p>
|
||
<ul>
|
||
<li>vlachoknak, volohoknak, blahoknak nevezik őket (német eredetű nevek)</li>
|
||
<li>több helyen megemlítik őket: pl. Strategikon hadtudományi mű (VII. század), vagy a „A Birodalom kormányzásáról” – VII. Konstantin bizánci császár írta a X. században, II. Baszileiosz császár levelezése (szintén X. század).</li>
|
||
</ul>
|
||
</div>
|
||
</li>
|
||
<li>
|
||
<a onclick="toggleMyContent(this)"><b>Letöltés</b></a>
|
||
<div data-name="mycontent" style="display: none">
|
||
<br>
|
||
<br>
|
||
<button type="button" onclick="window.location='./dok/I. tetel Etnogenezis jegyzet.doc'">DOC</button>
|
||
<button type="button" onclick="window.location='./dok/pdf/I. tetel Etnogenezis jegyzet.pdf'">PDF</button>
|
||
</div>
|
||
</li>
|
||
</ul>
|
||
<hr>
|
||
<p>Feladatok:</p>
|
||
<button type="button" onclick="loadTest(demo)">DEMO</button>
|
||
<button type="button" onclick="loadTest(ch01t01)">1. feladat</button>
|
||
</div>
|
||
</li>
|
||
<li data-name="Helyi autonómiák és központi intézmények a románok lakta térségben (IX-XVIII. század)">
|
||
<a onclick="toggleMyContent(this)">Helyi autonómiák és központi intézmények a románok lakta térségben (IX-XVIII. század)</a>
|
||
<div data-name="mycontent" style="display: none">
|
||
<br>
|
||
<br>
|
||
<p>Könyv: <b>60-63</b> old.</p>
|
||
<ul class="listing">
|
||
<li>
|
||
<a onclick="toggleMyContent(this)"><b>Helyi közösségek a románok lakta térségben</b></a>
|
||
<div data-name="mycontent" style="display: none">
|
||
<br>
|
||
<br>
|
||
<p>IX-XIII. sz. – a Dunától É és D-re eső szláv uralom felbomlása</p>
|
||
<p>Románok – megemlítették őket etnikai közösségeikben, amelyek önálló szervezeteikben-, és saját politikai, katonai, vallási felépítéseikben jelen voltak Közép, Kelet és Dél-Kelet Európa népei között</p>
|
||
<p>A román autonómiák – fenyegetve voltak: Bizánctól (XII. század vége) és a Magyar Királyságtól</p>
|
||
<p>Ezek fejlődési üteme felgyorsul a XIII-XIV századokra: a magyarok erdélyi román önálló közösségek felszámolására irányuló politikája, a magyar politika Kárpátokon túli terjeszkedési törekvése → a két román állam kialakulása</p>
|
||
</div>
|
||
</li>
|
||
<li>
|
||
<a onclick="toggleMyContent(this)"><b>A román autonómiák kialakulásának módozatai</b></a>
|
||
<div data-name="mycontent" style="display: none">
|
||
<br>
|
||
<br>
|
||
<p>Hagyományos területi struktúrák a Dunától É-ra:</p>
|
||
<ul>
|
||
<li>Faluközösségek = emberi közösségek saját társadalmi-gazdasági szervezettel és egy jól meghatározott területtel; a következő funkciókat tölti be: társadalmi-gazdasági, politikai, vallási, kulturális</li>
|
||
<li>Egy terület faluközösségei faluközösségi szövetségekbe csoportosultak, amelyekből kialakultak a politikai alakulatok – a következő megnevezésekkel: erdőségek, mezőségek, járások, kenézségek, vajdaságok – „román országocskák”</li>
|
||
<li>Egy országocska elszórt falusi településeinek vezetői – kenézek és bírók – bírói és adminisztratív feladatokkal voltak ellátva</li>
|
||
</ul>
|
||
<p>Egyes kenézek hatalma idővel több falura is kiterjedt egy adott területen → a több falúból született politikai közösségek egy központi hatalomtól függtek, direkt, vagy egy katonai vezető közbejárásával – vajda –, szláv forrásokban, dux a latinban.</p>
|
||
<p>A hagyományos román politikai szervezet többségében kenézségekből és vajdaságokból állt. A kenézségek és vajdaságok politikai, katonai és vallási szervezettel bírtak.</p>
|
||
<table>
|
||
<tr>
|
||
<th>Típus</th>
|
||
<th>Forrás</th>
|
||
</tr>
|
||
<tr>
|
||
<td>Országok – Sipenițului, Făgărașului, Hațegului, Cărvunei (1230)</td>
|
||
<td></td>
|
||
</tr>
|
||
<tr>
|
||
<td>Erdőségek – Orheiului, Lăpușnei, Cosminului</td>
|
||
<td></td>
|
||
</tr>
|
||
<tr>
|
||
<td>Mezőségek – Dragoș, Vlad</td>
|
||
<td></td>
|
||
</tr>
|
||
<tr>
|
||
<td>Járások – Câmpulung, Vrancea</td>
|
||
<td></td>
|
||
</tr>
|
||
<tr>
|
||
<td>Kenézség – János és Farkas</td>
|
||
<td>Johannia Lovagok Deiplomája, 1247</td>
|
||
</tr>
|
||
<tr>
|
||
<td>Vajdaságok – Gelu, Menumorut, Glad (IX-X), Ajtony és Gyula (XI), Litovoi és Seneslau</td>
|
||
<td>Gesta Hungarorum, Legenda Szt. Gerard, Johannita Diploma</td>
|
||
</tr>
|
||
<tr>
|
||
<td>Zsupánság – Dimitrie, Gheorghe zsupánsága</td>
|
||
<td>Mircea Voda-i felirat (943), Basarabi-Murfatlari komplexumi felirat</td>
|
||
</tr>
|
||
<tr>
|
||
<td>Théma Paristrion – bizánci: 971-1204</td>
|
||
<td></td>
|
||
</tr>
|
||
<tr>
|
||
<td>Tatos, Seslav, Satza (XI. sz.) helyi politikai közösségei</td>
|
||
<td>Komnénosz Anna – Alexiada</td>
|
||
</tr>
|
||
</table>
|
||
<img style="max-width: 100%; margin: auto" src="./dok/img/ch02img01.png" alt="map">
|
||
</div>
|
||
</li>
|
||
<li>
|
||
<a onclick="toggleMyContent(this)"><b>Központi intézmények a románok lakta térségeben</b></a>
|
||
<div data-name="mycontent" style="display: none">
|
||
<br>
|
||
<br>
|
||
<p>Szervezetileg hasonlóságok Moldva és Havasalföld között:</p>
|
||
<ul>
|
||
<li>Kelet és Nyugat kulturális befolyása</li>
|
||
<li>fontos kereskedelmi utak → bevétel a kincstárnak + kulturális és politikai eszmék érkezése</li>
|
||
<li>
|
||
<ul>
|
||
<li>Bizánc hatása (keleti hatás) spirituálisan (a helyi ortodox egyház a konstantinápolyi pátriárkától függött) és intézmények szempontjából</li>
|
||
<li>A szomszédos katolikus államok hatása: magyar és lengyel királyság (nyugati típusú rendi monarchia)</li>
|
||
<li>=> sajátos intézményi forma</li>
|
||
</ul>
|
||
</li>
|
||
</ul>
|
||
<br>
|
||
<ol type="1">
|
||
<li>Fejedelmi hatalom (rom. Domnia)
|
||
<p>- a legfontosabb központi intézmény Havasalföldön és Moldvában</p>
|
||
<p>- a trónt öröklés (Havasalföldön a Basarab-dinasztia (Basarabii), Moldvában pedig a Muşat-dinasztia (Muşatinii)) vagy választás (az urlakodó megváasztása a bojárok által az uralkodói család tagjai közül) révén szerezhették meg</p>
|
||
<p>- Moldvát és Havasalföldet a vajda vezette, aki a következő címeket használta:</p>
|
||
<ul>
|
||
<li>nagy vajda és egyedüli uralkodó (mare voievod şi domn singur stăpânitor) = a hadsereg legfőbb vezetője (voievod), az egész ország uralkodója (domn) és minden idegen hatalomtól független (singur stăpânitor)</li>
|
||
<li>az urlkodó hatalma isteni eredetű</li>
|
||
</ul>
|
||
<p>- Basarab és I. Péter dinasztialapítók is voltak</p>
|
||
<p>Hatáskörei: a közigazgatás feje, ő nevezte ki a tisztségviselőket, a legfontosabb politikai döntéseket ő hozta, hadat üzent és békét kötött, ő volt a legfelső ítélőbíró és ő hatőrozta meg a törvényeket is, a hadsereg parancsnoka, az egyház védnöke, csak ők verethettek pénzt ( pl. első érméket Havasalföldön Vladislav-Vlaicu, Moldvában pedig Petru Muşat adták ki)</p>
|
||
<p>- joga volt a jószágadományozás (föld, szolgáló, népek) = birtokot adott vagy birtoktól megfosztott</p>
|
||
<p>- működött a kancellária is (cancelarie), ahol a hivatalos dokumentumokat állították ki, a kancellária feladata az uralkodó hivatalos levelezésének a lebonyolítása az országon belül és más államok felé egyaránt</p>
|
||
</li>
|
||
<li>Uralkodói Tanács (Koronatanács, Királyi Tanács) (rom. Sfatul domnesc)
|
||
<p>- legfontosabb döntések az Uralkodói Tanácsban vagy Koronatanácsban dőltek el</p>
|
||
<p>- a Tanács tagjai az uralkodón kívül a legmagasabb tisztségeket betöltő bojárok és a papi rend legfelső vezetői, a mitropolita és a püspökök voltak</p>
|
||
<p>- a Tanács tagjai a következő tisztségeket viselték (dregătorii):</p>
|
||
<ul>
|
||
<li>Marele ban al Olteniei (csak Havasalföldön) – Olténia bánja, az uralkodó után a második legfontosabb ember</li>
|
||
<li>Portarul de Suceava (csak Moldvában) - az uralkodó után a második legfontosabb ember</li>
|
||
<li>Marele vornic de Ţara de Sus és Marele vornic deŢara de Jos (csak Moldvában) – törvényhozói jogkörrel felruházott tisztségviselő</li>
|
||
<li>Marele logofăt – a kancellária vezetője</li>
|
||
<li>Marele spătar – fontos katonai vezető, az uralkodó fegyvernöke vagy fegyverhordozója</li>
|
||
<li>Marele paharnic – főpohárnok, az uralkodó pincéinek adminisztrátora</li>
|
||
<li>Marele comis – főlovász, az uralkodó istállóinak felügyelője, katonai szerepkör</li>
|
||
<li>Marele stolnic – az udvar ellátásáért felelős személy</li>
|
||
<li>Marele postelnic – a diplomácia vezetője</li>
|
||
<li>Marele vistier – kincstárnok, az állam pénzügyeinek irányítója</li>
|
||
</ul>
|
||
</li>
|
||
<li>Rendi Gyűlések (rom. Adunările de Stări) vagy Orzsággyűlés (rom. Adunarea Ţării)
|
||
<p>- különleges esetekben – háború, új uralkodó választása – hívták össze ahol a társadalom minden rendjének a képviselői jelen voltak: a bojárság (nemesség), a klérus (papság), a városlakók és a szabad parasztok képviselői voltak.</p>
|
||
</li>
|
||
<li>Hadsereg
|
||
<p>- az ország védelmét a bojárok által felállított hadtestek látták el (oastea cea mică)</p>
|
||
<p>- szükség esetén összehívták a nagy hadsereget (oastea cea mare), amelyben részt vett az ország minden olyan férfija, aki képes volt fegyvert fogni és forgatni</p>
|
||
</li>
|
||
<li>Közigazgatás
|
||
<p>- mindkét ország irányítását, vezetését úgy oldották meg, hogy a területet közigazgatási egységekre osztották fel, amelyek nevei Havasalföldön judeţe, Moldvában ţinuturi</p>
|
||
</li>
|
||
<li>Egyház
|
||
<p>- vallási téren a legfelső hatalom</p>
|
||
<p>- egyházszervezés bizánci modell alapján</p>
|
||
</li>
|
||
</ol>
|
||
</div>
|
||
</li>
|
||
<li>
|
||
<a onclick="toggleMyContent(this)"><b>Letöltés</b></a>
|
||
<div data-name="mycontent" style="display: none">
|
||
<br>
|
||
<br>
|
||
<button type="button" onclick="window.location='./dok/II. Helyi Kozossegek jegyzet.docx'">DOCX</button>
|
||
<button type="button" onclick="window.location='./dok/pdf/II. Helyi Kozossegek jegyzet.pdf'">PDF</button>
|
||
</div>
|
||
</li>
|
||
</ul>
|
||
<hr>
|
||
<p>Feladatok:</p>
|
||
<button type="button" onclick="loadTest(ch02t01)">1. feladat</button>
|
||
</div>
|
||
</li>
|
||
<li data-name="A román térség diplomácia és konfliktus között a középkorban és az újkor kezdetén">
|
||
<a onclick="toggleMyContent(this)">A román térség diplomácia és konfliktus között a középkorban és az újkor kezdetén</a>
|
||
<div data-name="mycontent" style="display: none">
|
||
<br>
|
||
<br>
|
||
<p>Könyv: <b>88-93</b> old.</p>
|
||
<ul class="listing">
|
||
<li>
|
||
<a onclick="toggleMyContent(this)">A) Diplomácia és konfliktus között</a>
|
||
<div data-name="mycontent" style="display: none">
|
||
<br>
|
||
<br>
|
||
<ul class="listing">
|
||
<li>
|
||
<a onclick="toggleMyContent(this)"><b>Nemzetközi helyzet a XIV-XVII. századok között</b></a>
|
||
<div data-name="mycontent" style="display: none">
|
||
<br>
|
||
<br>
|
||
<p>- Lengyelország és Magyarország – hódítási célú akciók K és DK felé</p>
|
||
<p>- XIV. század közepe – az Aranyhorda hanyatlása megkönnyítette Lengyelország, Magyarország, Litvánia és a Moszkva-i kenézség hatalmi megerősödését</p>
|
||
<p>- a XIV. században kezdetét vette az oszmánok Balkán félszigeti terjeszkedése (előzményei: Bízánc belső problémái, a szerb cárság szétesése, a bulgár cárság szétválása)</p>
|
||
<p>- a XV. században, DK Európában, a nemzetközi helyzet az oszmán hatalom felemelkedése befolyásolta</p>
|
||
<p>- a XVI. század a török hatalom csúcspontja:</p>
|
||
<ul>
|
||
<li>1526 – Mohács, Magyarország szétzúzása, 1541-től pasasággá alakul Buda központtal; Magyarország három részre szakad: Királyi Magyarország, Hódoltság, Erdélyi Fejedelemség (autonóm fejedelemség török hűbéri függés alatt)</li>
|
||
<li>Az Oszmán Birodalmat elfogadták partnerként Európában (keresztény↔muzulmán)</li>
|
||
</ul>
|
||
<p>- a Román Államok nemzetközi helyzetét a XVI. század második felében közvetlen módón befolyásolták:</p>
|
||
<ul>
|
||
<li>Az Oszmán és a Habsburg Birodalom közötti harc Közép-Európa uralásáért</li>
|
||
<li>Lengyelország sajátos magatartása: általában ellenséges a császáriakkal, óvatos a törökkel szemben, érdekelt a saját befolyásának biztosításában a Román Államokban, általában Moldvában</li>
|
||
</ul>
|
||
<p>- a császáriak beavatkozása Erdélyben Lengyelország és az Oszmán Birodalom nemtetszését váltotta ki</p>
|
||
<p>- a Porta növelte katonai tevékenységét a császáriakkal szemben, elfoglalta és pasasággá alakította a Bánságot (1552)</p>
|
||
<p>- létrejött a Szent Liga – tagok: Habsburg Birodalom, Spanyolország, Pápaság, Ferrera, Toszkána, Mantova hercegségei, illetve Mihai Viteazul alatt a Román Fejedelemségek (1594-1601)</p>
|
||
</div>
|
||
</li>
|
||
<li>
|
||
<a onclick="toggleMyContent(this)"><b>A román fejedelemségek és a szomszédos katolikus hatalmak</b></a>
|
||
<div data-name="mycontent" style="display: none">
|
||
<br>
|
||
<br>
|
||
<p>- az államalapítás utáni első két évszázadban a román országok a keresztény országokkal keresték a kapcsolatot: meghatározó kapcsolataik voltak Magyarországgal és Lengyelországgal</p>
|
||
<p>- a román fejedelemségek a magyar királyság hűbéresei (vazallusai) voltak, egészen a magyar királyság felbomlásáig (1541), kapcsolatuk hol barátságos, hol feszült volt</p>
|
||
<p>- hasonló volt a helyzet lengyel-román viszony esetében is</p>
|
||
<ul>
|
||
<li>1387 Lemberg – I. Péter (Petru Muşat), Moldva fejedelme, a lengyel király vazallusa lett, de ez nem jelentette azt, hogy teljesen megszakadtak a kapcsolatok a magyar koronával</li>
|
||
<li>1395 március 5 – Brassó – szerződés Mircea cel Bătrân és Luxemburgi Zsigmond között – DK Európa első törökellenes szerződése</li>
|
||
<li>Ştefan cel Mare szövetségre lépett Mátyás királlyal, voltak azonban konfliktusok is, pl. 1467 - Baia (Moldvabánya) magyar-moldvai ütközet Kiliáért (kereskedelmi fontosság), Ştefan győz</li>
|
||
</ul>
|
||
<p>- mindkét román ország a függetlenség, később önállóság megőrzésére törekedett, ezért időről időre elfogadták, hogy adót fizessenek a Török (Oszmán) Birodalomnak</p>
|
||
</div>
|
||
</li>
|
||
<li>
|
||
<a onclick="toggleMyContent(this)"><b>A román fejedelemségek kapcsolatai a Török Birodalommal:</b></a>
|
||
<div data-name="mycontent" style="display: none">
|
||
<br>
|
||
<br>
|
||
<p>- a román külpolitika legfontosabb részei voltak</p>
|
||
<p>- a román-török ellenségeskedés mindig azzal vette kezdetét, hogy a román uralkodók megtagadták az adófizetést → a XIV-XVI. századokban a törökök büntetőhadjáratot indítottak a román országok ellen</p>
|
||
<p>- a törökellenes harc nagy alakjai: Mircea cel Bătrân (1386-1418), Hunyadi János (1441-1456), Vlad Ţepeş (1448, 1456-1462, 1476), Ştefan cel Mare (1457-1504), Mihai Viteazul → nem hadakoztak szüntelenül, egész uralkodásuk alatt a szultán ellen; a katonai konfliktusokat békés időszakok előzték meg, illetve követték</p>
|
||
<ul>
|
||
<li>Mircea cel Bătrân
|
||
<ul>
|
||
<li>1388: Dobrudzsa Havasalföld része lesz</li>
|
||
<li>1389: támogatja a balkáni kereszténységet a Kossovopolje-i csatában</li>
|
||
<li>1395: Rovine-i csata – Bajazid szultán veresége => török veszély elhárítása</li>
|
||
<li>1396: Nikápoly-i csata – keresztények veresége</li>
|
||
</ul>
|
||
</li>
|
||
<li>Hunyadi János
|
||
<ul>
|
||
<li>1443-1444 „hosszú hadjárat” a Balkán félszigeten, amelyen részt vesz I. Ulászló, Magyarország és Lengyelország királya is, a keresztények fontos győzelmeket érnek el a dél Dunánál</li>
|
||
<li>1444 november 10. – Várna: keresztények veresége</li>
|
||
<li>1453-tól (Konstantinápoly eleste után) a török terjeszkedés újabb szakasza: 1456 július Nándorfehérvár (Belgrád) – Hunyadi győzelme II Mehmed szultán fölött</li>
|
||
</ul>
|
||
</li>
|
||
<li>Vlad Ţepeş
|
||
<ul>
|
||
<li>szerződés Hunyadi Mátyással, melynek célja az Al-Duna védelme</li>
|
||
<li>visszautasítja az adófizetést a törököknek => konfliktus a Török Birodalommal</li>
|
||
<li>1461-1462: dél-dunai hadjáratot indít, megtámadja a török várakat => a szultán büntető hadjáratot indít, 1462 június – „éjszakai támadás” (Târgovişte): török legyőzése, az ország függetlenségének megőrzése</li>
|
||
</ul>
|
||
</li>
|
||
<li>Ştefan cel Mare uralkodásának első 15 évében adót fizetett, de miután megtagadta az adófizetést, a törökök hadjáratot indítottak ellene:
|
||
<ul>
|
||
<li>1475 - Vaslui győzelme Szulejmán szultán felett</li>
|
||
<li>1476 Războieni (Valea Albă) Ştefan veresége</li>
|
||
<li>mivel várai ellenálltak a török ostromnak, megőrizte a trónt</li>
|
||
<li>egy nyugodt időszak után II. Bajazid török szultán folytatta a hadjáratot: Kiliát (Chilia) és Dnyeszterfehérvárt (Cetatea Albă) → Ştefan cel Mare elismerte alávetettségét a Portával szemben és beleegyezett az adófizetésbe</li>
|
||
<li>Ştefan cel Mare uralkodása végéig törökellenes politikát folytatott, de megújította egyezményeit a törökökkel: Havasalföld és Moldva is része lett az 1503. évi magyar-török békeszerződésnek, melyben adófizetést s egyéb kötelezettségeket írtak elő számára.</li>
|
||
</ul>
|
||
</li>
|
||
</ul>
|
||
</div>
|
||
</li>
|
||
<li>
|
||
<a onclick="toggleMyContent(this)"><b>Mihai Viteazul (1593-1601)</b></a>
|
||
<div data-name="mycontent" style="display: none">
|
||
<br>
|
||
<br>
|
||
<p>- Havasalföldön (1593 – 1601), Moldovában (1600) és Erdélyben (1599 – 1600) is uralkodott </p>
|
||
<p>- az ő uralkodása alatt valósult meg a történelemben először a románok által lakott területek egyesítése</p>
|
||
<p>- csatlakozik a VIII. Kelemen pápa által létrehozott Szent Ligához (Liga Sfântă), melynek vezetője Rudolf császár, a Liga célja az Oszmán Török Birodalom terjeszkedésének megállítása</p>
|
||
<p>- a Szent Liga tagjai: Pápai Állam, a Habsburg Birodalom, Erdély, a Román Országok (Moldva és Havasalföld), Spanyolország, Velence és a Német-római Birodalom</p>
|
||
<p>- a csatlakozása következtében 1594. szeptember 13.-án törökellenes felkelés tört ki Bukarestben → Mihai általános offenzívát (támadást) indított a Porta ellen, és sorban megtámadja a Duna vonalának mindkét oldalán található török várakat, erődítményeket és sikereket ér el</p>
|
||
<p>- 1595 május 20: Mihai követséget küld Gyulafehérvárra a Havasalföld és Erdély közötti kapcsolatok tisztázására, a követség aláír egy olyan egyezményt, melynek értelmében Mihai Báthory Zsigmond helyettesévé válik saját trónján, a hatalom pedig átkerül az Uralkodói Tanács ( 12 főrangú bojár) kezébe</p>
|
||
<p>- konfliktus a Török Birodalommal: - 1595 augusztus 23: Călugăreni-i ütközet, Mihai győz</p>
|
||
<p>- 1595 októberében Mihai megkezdi Târgovişte, Bukarest és Giurgiu felszabadítását.</p>
|
||
<p>- 1598 – béke a Szultánnal: Mihai elismeri a török fennhatóságot és évente adót fizet a Portának, cserébe a szultán elismeri jogát az uralkodói címre, és szabadon uralkodhat egész életében.</p>
|
||
<p>- egyezség a Habsburgokkal (törökellenes szövetség)</p>
|
||
<p>- fontos külpolitikai események: Moldvában - új lengyelbarát uralkodó, Ieremia Movilă + Erdélyben Báthory Zsigmond lemond a fejedelmi székről Báthory András javára→ veszélybe kerül az törökellenes koalíció</p>
|
||
<p>- Mihai beavatkozni készül, előtte viszont, 1599-ben követséget küld II. Rudolf császárhoz, hogy beleegyezését kérje terveihez, majd megtámadja Erdélyt</p>
|
||
<p>1599. október 18-án a Sellenberk-i (Şelimbăr) csatában legyőzi Báthory Andrást → nov. 1: bevonul Gyulafehérvárra.</p>
|
||
<p>1600. május - legyőzi Ieremia Movilă moldvai uralkodót is és így megvalósítja a Román Országok egyesítését</p>
|
||
<p>- intézkedései Erdély megszilárdítását célozzák: ortodox templom építése Gyulafehérváron, a román papság és a román jobbágyság helyzetének könnyítése, de az az erdélyi magyar nemesség nem akarta elfogadni az új helyzetet</p>
|
||
<p>+ a Habsburg Bir. úgy látta, hogy veszélybe került Erdély osztrák fennhatóság alá kényszerítése + a Lengyel Királyság nem akarta elveszíteni Moldva fölötti fennhatóságát és a Török Birodalom sem akart lemondani Havasalföldről.</p>
|
||
<p>1600. szeptember 18: Mirăslău – a magyar nemeseket, akik Básta György osztrák hadvezér segített legyőzik Mihait => Erdély elvesztése</p>
|
||
<p>- Moldva is visszakerül a lengyelbarát Movileşti (Movilă dinasztia) uralkodók kezébe</p>
|
||
<p>-Havasalföldet megtámadják a lengyelek, Mihai vereséget szenved és elmenekül, száműzetésbe kényszerül, II. Rudolf segítségét kéri, aki hajlandó segíteni, mert Erdély fejedelme újra Báthory Zsigmond lett, és ez sérti az osztrák érdekeket</p>
|
||
<p>- 1601. augusztus: Goroszló - Básta György csapatainak segítségével Mihai elűzi Báthoryt, ezt követően Havasalföld felé fordul és kiűzi Simion Movilă uralkodót az országból</p>
|
||
<p>- Mihai újra kilátásba helyezi az egység létrehozását, ez azonban nem tetszik II. Rudolfnak, ezért a császár parancsára 1601. augusztus 9-én a Torda melletti táborban meggyilkolják.</p>
|
||
</div>
|
||
</li>
|
||
<li>
|
||
<a onclick="toggleMyContent(this)"><b>Letöltés</b></a>
|
||
<div data-name="mycontent" style="display: none">
|
||
<br>
|
||
<br>
|
||
<button type="button" onclick="window.location='./dok/IIIa. Dipolmacia es konfliktus kozott.doc'">DOC</button>
|
||
<button type="button" onclick="window.location='./dok/pdf/IIIa. Dipolmacia es konfliktus kozott.pdf'">PDF</button>
|
||
</div>
|
||
</li>
|
||
</ul>
|
||
</div>
|
||
</li>
|
||
<li>
|
||
<a onclick="toggleMyContent(this)">B) Vajdák galériája</a>
|
||
<div data-name="mycontent" style="display: none">
|
||
<br>
|
||
<br>
|
||
<ul class="listing">
|
||
<li>
|
||
<a onclick="toggleMyContent(this)"><b>MIRCEA CEL BĂTRÂN (1386-1418)</b></a>
|
||
<div data-name="mycontent" style="display: none">
|
||
<br>
|
||
<br>
|
||
<p>„a legbátrabb és legeszesebb a keresztény fejedelmek közül” - török krónikás</p>
|
||
<p>Mircea jó szervezőként megerősítette és befejezte az ország intézményi megszervezését, az ország gazdaságának felvirágoztatása és védelmi képességének növelése foglalkoztatta. Tehetséges politikusként és diplomataként jó viszonyt ápolt Moldvával és Lengyelországgal, míg Magyarországgal törökellenes szövetséget kötött. Támogatta a Lázár kenéz vezette szerbek törökellenes harcát (1389) és a Rovinei csatában (1395) és Nikápolynál (Nicopole) (1396) a törökök ellen harcolt. 1402 után különböző trónörökösöket támogatva beavatkozott az Oszmán Birodalom örökösödési harcaiba. A számára megfelelő szultán trónra ültetése nem járt sikerrel, ezért 1417-ben, már idősö uralkodóként kénytelen volt a törököknek adót fizetni.</p>
|
||
</div>
|
||
</li>
|
||
<li>
|
||
<a onclick="toggleMyContent(this)"><b>ALEXANDRU CEL BUN (1400-1432)</b></a>
|
||
<div data-name="mycontent" style="display: none">
|
||
<br>
|
||
<br>
|
||
<p>„ő tette a moldvaiak nevét először ismertté az idegenek előtt” - Dimitrie Cantemir</p>
|
||
<p>Igazi országépítőként, Alexandru cel Bun befejezte az ország politikai és egyházi megszervezését. Uralkodásának hosszú idejét béke és jólét jellemezte. Hagyományosan jó viszonyt ápolt Jagelló Ulászló Lengyelországával, amelyről több szerződés (1402, 1404, 1407 és 1411) is tanúskodik. Katonailag segítette a lengyeleket a teutonok ellen Grünwaldnál (1410) és Marienburgnál (1422). 1420-ban önerőből visszaverte Cetatea Albá-nál az első Moldva-elleni török támadást.</p>
|
||
</div>
|
||
</li>
|
||
<li>
|
||
<a onclick="toggleMyContent(this)"><b>HUNYADI JÁNOS (1441-1456)</b></a>
|
||
<div data-name="mycontent" style="display: none">
|
||
<br>
|
||
<br>
|
||
<p>„nagy szívű katona, a hegyeken túli nemes és híres család sarja [...] annyira híres lett, hogy [...] elérte az erdélyi vajda rangot” - Thuróczy János, Magyarok krónikája</p>
|
||
<p>Hátszegből (Hațeg) származó román kenézként áttért a katolicizmusra, fiatalon elsajátította a fegyverforgatást, 1441-ben Erdély (Transilvania) vajdájává, 1446-ban Magyarország kormányzójává választották. A törökök felett számos győzelmet aratott, így 1442-ben a Ialomița folyón vagy 1443- ban a hosszú hadjáratban. A várnai vereség (1444) után Hunyadi tovább folytatta törökellenes harcait, amelynek csúcspontját az 1456-os Nándorfehérvári (Belgrád) csata jelentette. Rövid idő múlva zimonyi táborában, pestisben halt meg, a gyulafehérvári (Alba Iulia) katolikus katedrálisban van eltemetve.</p>
|
||
</div>
|
||
</li>
|
||
<li>
|
||
<a onclick="toggleMyContent(this)"><b>VLAD ȚEPEȘ (1448; 1456-1462; 1476)</b></a>
|
||
<div data-name="mycontent" style="display: none">
|
||
<br>
|
||
<br>
|
||
<p>„És annyira gyűlölte a rosszat országában, hogyha valaki rosszat tett lopott, hazudott vagy törvénytelenül cselekedett, nem maradt életben.” - „Dracula vajdáról szóló történet”</p>
|
||
<p>A Draculaként közismert román uralkodó a határokon túl is nagy ismeretségnek örvend. Önkényuralkodóként bojárellenes politikát folytatott, gazdasági szempontból pedig a belső kereskedelmet támogatta. Megerősítette a hadsereget, amelyre a törökellenes politikáját alapozta. Ennek egyik fontos pillanata a Târgoviștei csata (1462) volt. A törökellenes harc érdekében diplomáciai kapcsolatot alakított ki Corvin Mátyással.</p>
|
||
</div>
|
||
</li>
|
||
<li>
|
||
<a onclick="toggleMyContent(this)"><b>ȘTEFAN CEL MARE (1457-1504)</b></a>
|
||
<div data-name="mycontent" style="display: none">
|
||
<br>
|
||
<br>
|
||
<p>„Bámulatos férfiú, semmivel sem alábbvaló, mint korának hős katonai parancsnokai, akiket annyira csodálunk [...] a legmegfelelőbb arra, hogy megbízzák [...] a törökellenes harcok vezetésével” - Ion Dlugosz, Lengyelország története</p>
|
||
<p>Ștefan uralkodása a moldvai románok önállóságért és érvényesülésért vívott harcának csúcspontját jelenti. Belpolitikailag az uralkodó megvalósította a társadalmi egyensúlyt, amely elősegítette az állam intézményeinek megerősítését, ez pedig Moldvának stabilitást és virágzást biztosított. Uralkodásának 47 évét több csata jelzi: a magyarokkal Baia (1467), a tatárokkal Lipnic (1469), a lengyelekkel Codrii Cosminului (1497) és a törökökkel: Vaslui (1475), Războieni (1476), Cătlăbuga (1485), Scheia (1486). Uralkodása alatt Moldva nemzetközi tekintélye sokat növekedett.</p>
|
||
</div>
|
||
</li>
|
||
<li>
|
||
<a onclick="toggleMyContent(this)"><b>PETRU RAREȘ (1527-1538; 1541-1546)</b></a>
|
||
<div data-name="mycontent" style="display: none">
|
||
<br>
|
||
<br>
|
||
<p>„megfélemlíthetetlen tettrekészségével és Ștefan cel Mare-tól örökölt lelkiismeretével [...] nagy tehetséggel fonta össze Moldva nevét korának jelentős problémáival” - Nicolae Iorga</p>
|
||
<p>A trón átvétele kényes belpolitikai helyzetben valósult meg. Petru Rareșnek szembe kellett néznia az oszmán terjeszkedés veszélyével, amely Magyarország veresége után (Mohács, 1526) egyre súlyosabbá vált. Erdéllyel aktív politikai kapcsolatot alakított ki, a Habsburgokkal és Lengyelországgal oszmánellenes szövetséget kötött. Az 1538-as nagy török támadás idején saját hívei és bojárjai elárulták és lecserélték. Második uralkodása már a török alárendeltségben telt.</p>
|
||
</div>
|
||
</li>
|
||
<li>
|
||
<a onclick="toggleMyContent(this)"><b>A FÜGGETLENSÉGI HARC és AZ EGYESÍTÉS</b></a>
|
||
<div data-name="mycontent" style="display: none">
|
||
<br>
|
||
<br>
|
||
<p>Mihai Viteazul uralkodása a korszak hagyományai szerint a Porta beleegyezésével kezdődött. Uralkodása kezdetén az oszmán hódoltság súlyosbodott, és a birodalomnak fizetett adók is növekedtek. Ebben a helyzetben Mihai önszántából csatlakozott a Szent Ligához, a Habsburg Birodalom, a többi román állam és olyan keresztény államok mellett, mint Spanyolország, Velence, a Pápai Állam valamint Mantua, Toscana és Ferrara hercegségei. A konfliktus a törökökkel az 1594-es oszmánellenes lázadással kezdődött, amit a Călugăreni-i és Giurgiu-i csaták követtek. Az ezt követő időszakban az uralkodó váltogatta a katonai összetűzés és diplomácia eszköztárát. Elért sikereinek köszönhetően békét kötött a törökökkel (1597) és szerződést írt alá a Habsburgokkal (1598). A román országok közös törökellenes frontja megsemmisült, mert Moldvába (Moldova) és Erdélybe (Transilvania) lengyelbarát illetve törökbarát uralkodók kerültek; ez késztette Mihai Viteazult arra, hogy megpróbálja ennek a frontnak a megújítását a három ország egyesítésével.</p>
|
||
<p>Belpolitikáját tekintve, az uralkodó a bojárságot támogatta, akiknek kérésére megtörtént a parasztok röghöz kötése.</p>
|
||
<p>II. Rudolf császár engedélyével Mihai Viteazul 1599-ben betört Erdélybe, Sellenberknél (Șelimbăr) legyőzte Báthory András erdélyi fejedelmet és bevonult Gyulafehérvárra (Alba Iulia), ahol Erdély uralkodójává nyilváníttatta magát. 1600 tavaszán Moldvából elűzte Ieremia Movilă lengyelbarát uralkodót. A három román ország most már egy vezetés alá került. Az egyesítés nem tartott sokáig; összeomlásához hozzájárult Lengyelország, a Habsburg Birodalom és az Oszmán Birodalom, illetve az erdélyi magyar nemesség. A miriszlói (Mirislău, 1600) vereség után elveszítette Erdélyt, miközben a Movilă család tagjai lengyel segítséggel trónra kerültek Moldvában és Havasalföldön (Țara Românească) is. Mihai Viteazul Prágában a császárhoz folyamodott, akit sikerült meggyőznie ügyéről, és aki Giorgio Basta generális vezetésével katonai segítséget küldött Erdély visszahódítására (Magyargoroszló/Gurăslău, 1601). Ugyanakkor Havasalföldet is sikerült Simion Movilă eltávolításával visszaszereznie. Néhány nappal később, Basta parancsából Mihai Viteazul-t meggyilkolták. A három román ország egyesítése hosszú időn keresztül megihlette, a nemzeti eszménnyel lelkesítette a történészeket és a romantika korának íróit egyaránt.</p>
|
||
</div>
|
||
</li>
|
||
<li>
|
||
<a onclick="toggleMyContent(this)"><b>Letöltés</b></a>
|
||
<div data-name="mycontent" style="display: none">
|
||
<br>
|
||
<br>
|
||
<button type="button" onclick="window.location='./dok/IIIb. Adattar Vajdak galeriaja.doc'">DOC</button>
|
||
<button type="button" onclick="window.location='./dok/pdf/IIIb. Adattar Vajdak galeriaja.pdf'">PDF</button>
|
||
</div>
|
||
</li>
|
||
</ul>
|
||
</div>
|
||
</li>
|
||
</ul>
|
||
<hr>
|
||
<p>Feladatok:</p>
|
||
<button type="button" onclick="loadTest(ch03t01)">1. feladat</button>
|
||
</div>
|
||
</li>
|
||
<li data-name="A román állam keletkezése: a politikai tervezetektől Nagy-Románia létrehozásáig (XVIII-XX század)">
|
||
<a onclick="toggleMyContent(this)">A román állam keletkezése: a politikai tervezetektől Nagy-Románia létrehozásáig (XVIII-XX század)</a>
|
||
<div data-name="mycontent" style="display: none">
|
||
<br>
|
||
<br>
|
||
<ul class="listing">
|
||
<li>
|
||
<a onclick="toggleMyContent(this)"><b>Politikai elképzelések és modernizálási próbálkozások (XVIII. sz./XIX. sz. eleje)</b></a>
|
||
<div data-name="mycontent" style="display: none">
|
||
<br>
|
||
<br>
|
||
<ul class="listing">
|
||
<li>
|
||
<a onclick="toggleMyContent(this)"><b>Politikai és szociális reformok</b></a>
|
||
<div data-name="mycontent" style="display: none">
|
||
<br>
|
||
<br>
|
||
<p>Constantin Mavrocordat (1730-1769) – pénzügy, adminisztráció, és jogi intézmények újjászervezése az állam ésszerűsítésének szellemében</p>
|
||
<p>Reformjai által → egy mérsékelt monarchia létrehozása köztes hatalmi egyensúlyok és a Rendi gyűlés révén</p>
|
||
<p>Szociális és gazdasági reformok – „Alkotmány tervezet” néven („Proiect de constituţie”)</p>
|
||
<table>
|
||
<tr>
|
||
<td>
|
||
<p><b>Közigazgatás</b></p>
|
||
<p>- Tisztségviselőknek fizetés</p>
|
||
<p>- A megyék vezetése az ispravnic-ok kezében (=kerületi kapitány)</p>
|
||
</td>
|
||
<td>
|
||
<p><b>Pénzügy</b></p>
|
||
<p>- A sokféle adó megszüntetése</p>
|
||
<p>- Fix adó 4 részletben/év</p>
|
||
</td>
|
||
<td>
|
||
<p><b>Társadalmi</b></p>
|
||
<p>- A jobbágyság felszámolása (1746 – Hvalf., 1749 – Mold.)</p>
|
||
<p>- A parasztok robotos jobbággyá válnak (jogilag szabadok, föld nélkül) – a robot gazdasági függőség: 12 nap/év Hvalf., 24 nap/év, Mold.</p>
|
||
</td>
|
||
</tr>
|
||
</table>
|
||
</div>
|
||
</li>
|
||
<li>
|
||
<a onclick="toggleMyContent(this)"><b>Jogi reformok</b></a>
|
||
<div data-name="mycontent" style="display: none">
|
||
<br>
|
||
<br>
|
||
<p>Törvénykönyvek a fanarióta időszakból:</p>
|
||
<ul>
|
||
<li>Hvalf.: az eső törvénykönyv (1780) – Pravilniceasca Condică, amely hozzávetőlegesen a Tudor Vladimirescu féle forradalom (1821) környékéig volt használatban</li>
|
||
<li>A Legiuirea lui Caragea-val (1818) helyettesítették</li>
|
||
<li>Moldva: Codul Callimachi (1817)</li>
|
||
</ul>
|
||
<p>- Erdély: Mária Terézia (1740-1780) és fia, II. József (1780-1790) reformjai</p>
|
||
<p>- Társadalmi ref.: 1785, jobbágyrendelet – jobbágyfelszabadítás Mo./Erdélyben</p>
|
||
<p>- Vallási és kulturális reformok:</p>
|
||
<ul>
|
||
<li>Erdélyben, Mária Terézia visszaállítja az ortodoxiát (1759)</li>
|
||
<li>1777 – Ratio Educationis → kialakult egy értelmiségi elit Erdélyben, akik katolikus egyetemeken tanultak + a falusi iskolahálózat bővítése, illetve a papság képzése, elősegítette a nemzeti emancipáció gondolatát</li>
|
||
<li>II. József: 1781 – Türelmi rendelet → a protestáns, görög keleti vallások szabad gyakorlásásnak biztosítása</li>
|
||
</ul>
|
||
</div>
|
||
</li>
|
||
<li>
|
||
<a onclick="toggleMyContent(this)"><b>Bojári reformizmus</b></a>
|
||
<div data-name="mycontent" style="display: none">
|
||
<br>
|
||
<br>
|
||
<p>- A bojárok megpróbálták a Fejedelemségek problémás helyzetét nemzetközivé tenni, átalakítva azokat semleges köztes államokká – Oroszország, Ausztria, Török Birodalom védnöksége alatt –, amely gondolatot kifejezték az 1722. évi havasalföldi divan alkalmával (=államtanácson)</p>
|
||
<p>- A bojári emlékiratok kérték: a politikai jogok tiszteletben tartását, az állami önállóság tiszteletben tartását, a függetlenség elérését, semlegességet, hazai uralkodókat a fanarióták helyett stb.</p>
|
||
</div>
|
||
</li>
|
||
<li>
|
||
<a onclick="toggleMyContent(this)"><b>Politikai tervek</b></a>
|
||
<div data-name="mycontent" style="display: none">
|
||
<br>
|
||
<br>
|
||
<p>- A bojári programok elsődleges problémája volt a Fejedelemségek kormányzási formája (a fanarióták hazai uralkodókkal való helyettesítése)</p>
|
||
</div>
|
||
</li>
|
||
<li>
|
||
<a onclick="toggleMyContent(this)"><b>Különböző javaslatok a bojárok részéről:</b></a>
|
||
<div data-name="mycontent" style="display: none">
|
||
<br>
|
||
<br>
|
||
<p>- Pl. egy 12 nagybojár által vezetett arisztokratikus köztársaság felállítása</p>
|
||
<p>- Pl. az uralkodó legyen egy egyszerű ellenőrző és felügyelő intézmény, a valós hatalom a Rendi gyűlés kezébe és egy bojárok által ellenőrzött divan kezébe kerüljön</p>
|
||
<p>- Tudor Vladimirescu forradalmának programja – A román nép követelései (Cererile norodului românesc, 1821) – a fanarióták ellen irányult, és nem a Porta ellen, de a görögök elűzése volt az első lépés a függetlenség megszerzéséhez</p>
|
||
<p>- 1821 után – a Porta elfogadta a fanarióták eltávolítását → Gr. Dimitrie Ghica (Hvalf..), Ioniţă Sandu Sturdza (Mold.)</p>
|
||
<p>- A kis és közép bojárság rendelkezett egy politikai terv javaslatával – Szénégetők alkotmánya (Constituția cărvunarilor, 1822)</p>
|
||
<p>- Fokozatosan, jelentkezett a liberális bojárság, az értelmiség, városlakók kívánalmait összegző elképzelések is pl. Ioan Câmpineanu (1838) mozgalma; a Frăţia titkos társaság mozgalma (1843)</p>
|
||
</div>
|
||
</li>
|
||
<li>
|
||
<a onclick="toggleMyContent(this)"><b>Nemzeti eszmét érintő politikai tervek</b></a>
|
||
<div data-name="mycontent" style="display: none">
|
||
<br>
|
||
<br>
|
||
<p>- Erdélyben, a románság politikai jogokért folytatott harcát a XVIII. században a klérus vállalta fel</p>
|
||
<p>- Pl. Inochentie Micu gr. kat. püspök → kérte a románok felvételét, mint önálló nemzet a Rendek közé, a nemzet képviseltetését a közéletben, a románságot érintő diszkriminatív törvények eltörlését (Supplex Libellus)</p>
|
||
<p>- A XVIII. sz. végén, az erdélyi román elit egy világi politikai megoldást javasol, nemzeti képviseletet → Supplex Libellus Valachorum (1791) – az Erdélyi Iskola (Petru Maior, Gh. Şincai, Samuil Micu, I. B. Deleanu etc.) politikai és nemzeti elképzelése: a románságot sértő tolerált kifejezés eltörlése, egyenlő jogok a többi nemzettel, a román toponímia használata, hivatalviselést a számarányukhoz képest etc.</p>
|
||
</div>
|
||
</li>
|
||
<li>=> az erdélyi Diéta elutasítja a kéréseiket: ezeknek a jogoknak a teljesítése felborítaná Erdély alkotmányos rendjét.</li>
|
||
<li>
|
||
<a onclick="toggleMyContent(this)"><b>A 1848-as politikai projektek</b></a>
|
||
<div data-name="mycontent" style="display: none">
|
||
<br>
|
||
<br>
|
||
<p>- az 1848-as év – a forradalmak éve Európában (a forradalomra úgy tekintettek, mint ami által megvalósítható a politikai és gazdasági liberalizmus és megoldható a nemzetiségi probléma)</p>
|
||
<p>a román politikai elit a társadalom reformálását kívánta az európai forradalmak példája alapján</p>
|
||
<ul>
|
||
<li>az 1789. évi francia forradalom folytatása</li>
|
||
<li>az európai népek reakciója az 1815-ös bécsi kongresszus által életbe léptetett abszolút monarchiák rendszerei ellen</li>
|
||
</ul>
|
||
<p>- a Román Fejedelemségek XIX. század elején kidolgozott politikai reformjai, az 1848-1849-es évek forradalmaiban érték el tetőpontjukat</p>
|
||
<p>- román értelmiség a következőket követeli a Fejedelemségekben és a Habsburg Birodalomban:</p>
|
||
<ul>
|
||
<li>függetlenség és politikai autonómia</li>
|
||
<li>Oroszország védnökségének felszámolása és az Oszmán Birodalommal való egyensúly visszaállítása</li>
|
||
<li>minden román egyesítése</li>
|
||
</ul>
|
||
<p>- az 1848-ban a Román Fejedelemségekben lezajlott forradalmak az értelmiség munkája volt, akik Nyugat Európára, mint követhető modellre tekintettek, úgy politikai, mint kulturális szempontból</p>
|
||
</div>
|
||
</li>
|
||
<li>
|
||
<a onclick="toggleMyContent(this)"><b>A románok tevékenységi formái 1848-ban</b></a>
|
||
<div data-name="mycontent" style="display: none">
|
||
<br>
|
||
<br>
|
||
<p>a nemzeti megnyilvánulás két különböző formáját különböztetjük meg: a parasztit és a polgárit</p>
|
||
<p>a forradalom első hónapjaiban, az értelmiség a törvényes és „hagyományos” (petíciók) utat járta és népszavazási jelleggel bíró népgyűléseket szervezett</p>
|
||
<p>újjítás: az elitist elvek elhagyása a nemzet képviseltetése érdekében (abandonarea principiilor elitiste în favoarea reprezentativităţii naţiunii)</p>
|
||
<p>Havasalföldön létrejött egy Forradalmi Bizottság, amelynek feladatául egy katonai felkelés megszervezését szabták</p>
|
||
<p>a forradalom elveit/követeléseit az Islazi-i programban foglalták össze (1848 június)</p>
|
||
<p>egy Ideiglenes kormány felállítása – zömében, fiatal liberális gondolkodású értelmiség alkotta</p>
|
||
<p>az Ideiglenes kormány igyekezett megszilárdítania hatalmát reformok kihirdetésével és új intézmények létrehozásával</p>
|
||
</div>
|
||
</li>
|
||
</ul>
|
||
</div>
|
||
</li>
|
||
<li>
|
||
<a onclick="toggleMyContent(this)"><b>Az 1848-as román forradalmak programjai</b></a>
|
||
<div data-name="mycontent" style="display: none">
|
||
<br>
|
||
<br>
|
||
<ul class="listing">
|
||
<li>
|
||
<a onclick="toggleMyContent(this)"><b>Az 1848-1849-es forradalmak programjainak megvalósulását akadályozó tényezők</b></a>
|
||
<div data-name="mycontent" style="display: none">
|
||
<br>
|
||
<br>
|
||
<p>Havasalföldön – az idegen beavatkozás (Oroszország és az Oszmán Birodalom)</p>
|
||
<p>- az Ideiglenes kormányt helyettesítette az uralkodói helytartótanács (I. H. Rădulescu, N. Golescu, Ch. Tell) és ezt követően egy caimacan (Constantin Cantacuzino)</p>
|
||
<p>- az oroszok ellenőrzésük alá vonták Havasalföldet és Moldvát</p>
|
||
<p>- a török hadsereg bevonult Bukarestbe – a havasalföldi forradalom végét jelentette</p>
|
||
<p>- a moldvai uralkodó – Mihai Strudza – lépéseket tett a forradalom pártfogói ellen, félve egy esetleges orosz katonai beavatkozástól</p>
|
||
</div>
|
||
</li>
|
||
<li>
|
||
<a onclick="toggleMyContent(this)"><b>Erdély</b></a>
|
||
<div data-name="mycontent" style="display: none">
|
||
<br>
|
||
<br>
|
||
<p>- a kolozsvári Diéta megszavazta Erdélynek Magyarországhoz való csatolását</p>
|
||
<p>- 1848 szept. – a harmadik balázsfalvi gyűlés</p>
|
||
<ul>
|
||
<li>megszavaz egy határozatot, amivel tiltakoznak Erdélynek Magyarországhoz való egyesítése ellen, hozzálátnak Erdély politikai és katonai megszervezéséhez: 15 prefectúra ás 15 légió felállítása</li>
|
||
<li>1849 március: megszületik a Habsburg Birodalom új alkotmánya
|
||
<ul>
|
||
<li>elismeri Erdély önállóságát</li>
|
||
<li>elfogadja a román nemzeti jelenlétet Erdélyben</li>
|
||
<li>Bem meghódítja Erdélyt – románok elleni megtorlás – rögtönítélő bíróságok felállítása</li>
|
||
</ul>
|
||
</li>
|
||
<li>- a Habsburg Birodalom Oroszország segítségét kéri a magyar forradalom leveréséhez → tárgyalások Debrecenben → megszületik a Megbékélési egyezmény, amit Szegeden írnak alá (a románság egyes jogainak elismerése)</li>
|
||
</ul>
|
||
<p>- 1849 augusztus – a magyar seregek leteszik a fegyvert Világosnál</p>
|
||
<ul>
|
||
<li>a Fejedelemségek egyesülése – az 1848-at követő időszak központi gondolata</li>
|
||
<li>1849 április – Oroszország és a Török Birodalom megköti a Balta-Liman-i szerződést:
|
||
<ul>
|
||
<li>a Szervezeti Szabályok működése és Oroszország és a Török Birodalom való uralma. Az uralkodókat kinevezték 7 évre, akikre úgy tekintettek, mint a Török Birodalom magas rangú tisztségviselői, ez jelentősen sértette a Fejedelemségek önállóságát. A hűbérúri hatalom (Török Bir.) és a védnöki (Oroszország) – ellenőrizték a tevékenységét.</li>
|
||
</ul>
|
||
</li>
|
||
</ul>
|
||
</div>
|
||
</li>
|
||
<li>
|
||
<a onclick="toggleMyContent(this)"><b>=> célok</b></a>
|
||
<div data-name="mycontent" style="display: none">
|
||
<ul>
|
||
<li>a liberális és nemzeti elvek terjedésének megállítása</li>
|
||
<li>a politikai stabilitás megtartása
|
||
<ul>
|
||
<li>Havasalföldön - Barbu Ştirbei – jelentős tevékenységet vitt véghez</li>
|
||
<li>Moldvában - Grigore Al. Ghica – reformelképzelések: a száműzött forradalmárok visszatérésének engedélyezése, néhányuk fontos funkciókba való kinevezése</li>
|
||
<li>Nemzetközi szinten – a Keleti kérdés újabb szakasza zajlik – a Krími háború (1853-1856), Oroszország és az Oszmán Birodalom között robbant ki, a törököket támogatták az angolok és a franciák, és amely háború kihatott a Fejedelemségek belső életére is</li>
|
||
<li>A Párizsi Kongresszus keretében (lezárta a krími háborút, orosz vereség, 1856 március 16/30), a nagyhatalmak megtárgyalták a Fejedelemségek egyesítésének ügyét</li>
|
||
<li>Párzisi Kongresszus – speciális előírásokat tartamazott a Fejedelemségek számára</li>
|
||
</ul>
|
||
</li>
|
||
</ul>
|
||
<p>Előírások: Oroszország védnükségének eltávolítása; az oszmán hűbéri függés megtartása, a közigazgatás függetlenségének garantálásával; a Fejedelemségek a nagyhatalmak kollektív védnöksége alá voltak helyezve; a nemzeti hadsereghez való jog; a hajózás, a kereskedelem, az egyházak szabadsága; Dél Besszarábia három megyéjének (Cahul, Bolgrad, Ismail) Moldvához kerülése; ad-hoc gyűlések összehívása, amelynek joga van nyilatkozni az egyesülés problémájában.</p>
|
||
<p>Az ad-hoc gyűléseknek képviseleti és konzultatív jellege volt.</p>
|
||
<ul>
|
||
<li>Az ad-hoc gyűlések határozatait nemzetközi bizottságoknak, majd a Párizsban találkozó nagyhatalmak konferenciájának jelezték</li>
|
||
<li>A Párizsi Szerződés egy új szakaszt nyitott az egyesülés megvalósulása felé, a nagyhatalmak ellenőrzése alatt (Franciao., Anglia, Oroszo., Poroszo., Szardínia, Ausztria és a Török Birodalom)</li>
|
||
<li>A Párizsi Szerződés cikkelyeinek gyakorlatba ültetése a Fejedelemségekben két módon valósult meg: a Fejedelemségek belső életében (az első lépés: az ad-hoc gyűlésekben való választások, 1857) és a nagyhatalmakkal való kompromisszumok által</li>
|
||
<li>A Párizsban határozottak felbátorították az 1848-as politikai elitet és a liberális nézeteket valló bojárságot egy új politikai gyakorlat kialakítására – ez volt az egyesítési mozgalom (mişcarea unionistă)</li>
|
||
</ul>
|
||
<p>Az ad-hoc gyűlések határozatai (1857): a Fejedelemségek autonómiájának tiszteletben tartása, a Fejedelemségek egyesülése egy államban Románia néven alatt, idegen uralkodó egy európai uralkodói családból, aki utódait az ország vallása szerint nevelik, semlegesség és az új ország területének sérthetetlensége, Parlament és alkotmányos képviseleti kormány – a Nagyhatalmak közös jótállása alatt.</p>
|
||
<ul>
|
||
<li>1858 májusa: a Garantáló Nagyhatalmak Konferenciája, Párizs – elfogadja a Párizsi Egyezményt (Convenţia de la Paris, 7/19 augusztus), amely a előírja: Megalakul Havasalföld és Moldva Egyesült Fejedelemsége oszmán hűbéri függés (suzeranitate) és a Nagyhatalmak közös jótállása alatt</li>
|
||
<li>Hatalmi ágak szétválasztása:
|
||
<ul>
|
||
<li>végrehajtó hatalom: uralkodó, kormány (külön-külön mindkét országnak)</li>
|
||
<li>törvényhozó hatalom: uralkodó, Rendi Gyűlés (Adunare legislativă) (külön-külön mindkét országnak)</li>
|
||
<li>bírói hatalom: Legfelsőbb Semmítőszék Focşaniban (Înalta Curte de Justiţie şi Casaţie de la Focşani), közös intézmény</li>
|
||
<li>az uralkodó – cenzusos választójoggal egy életre választják; attribútumai (= olyan tulajdonság, mely elválaszthatatlanul hozzátartozik valamihez, vagy valakihez): miniszterek kinevezése, törvények szentesítése, a Rendi Gyűlés feloszlatása</li>
|
||
<li>emberi és polgárjogok, szabadságok: minden ember egyenlősége a törvény előtt, egyenlő adózás, közhivatalokban történő előléptetés; a privilégiumok (kiváltságok) és a bojári rangok felszámolása, a tulajdonos és paraszt között viszony felülvizsgálata</li>
|
||
</ul>
|
||
</li>
|
||
</ul>
|
||
<p>A Párizsi Konferencia előírásai:</p>
|
||
<ul>
|
||
<li>Fontos lépés a Fejedelemségek egyesítése felé; Franciao. támogatása kinyilatkoztatott.</li>
|
||
<li>A Nagyhatalmak, az uralkodók megválaszátsáig, egy három kaimakánból álló ideiglenes bizottságra bízták a Fejedelemségek kormányait</li>
|
||
<li>Az ideiglenes bizottságok elsődleges feladata – az újonnan alakuló választói gyűlések felügyelete. Mindkét választói gyűlés uralkodónak választotta:
|
||
<ul>
|
||
<li>Moldvában – Alexandru Ioan Cuza (1859 január 5)</li>
|
||
<li>– Havasalföldön – Alexandru Ioan Cuza (1859 január 24.) (a „Nemzeti Párt” a N. Iorga által elnevezett „kész tettek politikáját alkalmazta”)</li>
|
||
</ul>
|
||
</li>
|
||
<li>A Párizsi Egyezmény – nem rögzítette, hogy ugyanazon személy nem töltheti be ugyanazon funkciót mindkét Fejedelemségben → ennek jelentősége – 1859 január 24-én letették a modern román állam alapjait.</li>
|
||
</ul>
|
||
<p>Összetett szituáció: ok – a Nagyhatalmak nem ismerték el Cuza egy személyben való uralkodói mivoltát; két kormány és két Rendi gyűlés működött; a közigazgatás szervezéséből hiányzott az egységesség; + az uralkodó legfontosabb célkitűzései közé tartozott az egyesítés megszilárdítása, a társadalom megreformálása. A kettős fejedelemség megválasztásának elismerése – 1859 ősze – a Párizsban ülésező Nagyhatalmak Konferenciáján.</p>
|
||
<p>Belpolitikai téren elérték: a távírói- és vám szolgáltatások egyesítése; a diplomáciai kirendeltségek egyesítése; a hadsereg egyesítése és egy egységes hadügyminisztérium létrehozása</p>
|
||
<ul>
|
||
<li>A Garantáló Nagyhatalmak Konferenciája (1861) – a szultán firmán által elismeri az egyesítést Cuza uralkodásának idejére!</li>
|
||
<li>Az első egységes törvényhozói gyűlés megalakítására kitűzött választásokat a konzervatívok nyerték meg</li>
|
||
<li>A Fejedelemségek első egységes kormányát a konzervatív Barbu Catargiu vezette (1862 január 22)
|
||
<ul>
|
||
<li>Az egységes Parlament munkálatai 1862 január 24-én, Bukarestben, vették kezdetüket – fővárossá válik</li>
|
||
<li>(a konzervatívok bemutatják földtörvény javaslatukat, érintetlenül hagyják a nagybirtokokat; előrevetíti a parasztok földhözjutását egyenlő parcellák által – Kogâlniceanu bemutat egy ellenjavaslatot, amelyben a jobbágyfelszabadítás és a parasztok földhözjuttatása eltérő módon valósul meg)</li>
|
||
<li>1863 október-1865 január – Kogâlniceanu vezette kormány idején, megmarad a téma a régi formájában és visszautasítják Kogâlniceanu elképzelését → bizalmatlansági indítványt nyujtanak be a kormánnyal szemben</li>
|
||
</ul>
|
||
</li>
|
||
</ul>
|
||
<p>Következvény: Kogâlniceanu benyújtotta lemondását, ezt az uralkodó visszautasítja; Alexandru I. Cuza feloszlatja a Parlamentet; Az államcsíny tettét (= a fennálló államhatalom erőszakos, törvénytelen megdöntése, amelyet egy kisebb csoport hajt végre általában fegyveresen), 1864 május 2, két kiáltvány kísérte – egy a hadsereg, egy a nép felé</p>
|
||
<p>Népszavazás által jóváhagyásra javasolták:</p>
|
||
<ul>
|
||
<li>A Párizsi Konferencia Kiegészítő Statutúmát és egy választói törvénytervezetet – egy új alaptörvényről van szó</li>
|
||
<li>új rendszert vezetett be → autoritér (= tekintélyelvű rendszer, az uralkodás egy személy, csoport vagy az állam tekintélyén alapul) uralkodás</li>
|
||
<li>A végrehajtói hatalom túlsúlya érvényesül a törvényhozói felett</li>
|
||
<li>Az uralkodó jogköre kibővült:
|
||
<ul>
|
||
<li>törvénykezdeményezői-, és vétójoggal bír</li>
|
||
<li>kinevezi a Törvényhozás elnökét, a Szenátus tagjait.</li>
|
||
</ul>
|
||
</li>
|
||
<li>Kétkamarás Parlamanetet vezettek be, létrehozva a Szenátust</li>
|
||
<li>A törvények kidolgozását, az újonnan létrehozott Államtanács végezte</li>
|
||
<li>Választási törvény
|
||
<ul>
|
||
<li>megmarad a cenzusos választói jog, de növekszik a választók létszáma</li>
|
||
<li>A választókat két kategóriába sorolták</li>
|
||
</ul>
|
||
</li>
|
||
<li>az új Alaptörvényt 1864 júniusában ismerték el a Nagyhatalmak</li>
|
||
<li>1864 augusztus 14 – az uralkodó szentesíti a földtörvényt</li>
|
||
</ul>
|
||
<p>Előírásai:</p>
|
||
<ul>
|
||
<li>földtörvény: (1864 augusztus 14/26) jobbágyok felszabadítása kártérítéssel (15 éven belül fizetni); a parasztok a jószágjaik (munkaerő) számának függvényében földet kaptak, a kapott földért megváltást kellett fizessenek, a kapott földet nem zálogosíthatták és nem adhatták el 30 évig.</li>
|
||
<li>A földtörvény jelentősége: kb. 460000 paraszti család kapott földet (kb. 1800000 hektárt), a paraszti földtulajdon a megművelhető terület kb. 30 %-át alkotta, hozzájárult a mezőgazdaság fejlődéséhez és a parasztság helyzetének könnyítéséhez, megváltoztatta a parasztság státuszát;</li>
|
||
<li>politikai jelentősége: jobbágyság eltörlése, föld felszabadítása, a tulajdonossá vált parasztság szabadon mozoghatott és a földet örökségül hagyhatta;</li>
|
||
<li>a földtörvény hiányosságai: viszonylag kis számú parasztság jutott földhöz</li>
|
||
<li>a kolostori javadalmak szekularizációja (a kolostorok vagyonának kisajátítása)</li>
|
||
<li>Polgári törvénykönyv és Büntetőjogi törvénykönyv kiadása</li>
|
||
<li>Közoktatási Törvény (iskolareform, kötelező, ingyenes elemi oktatás)</li>
|
||
</ul>
|
||
<p>A reformtörekvések a konzervatív politikai erőket riasztották, a politikai program mérsékletessége a radikálisokat zavarta → „szörnyszövetség” („monstruoasa coaliţie”) Cuza-t önkényes kormányzással vádolta és 1866 február 11/23-án félreállította az uralkodót. (lemond, száműzik)</p>
|
||
<table class="center">
|
||
<tr>
|
||
<th>Törvény</th>
|
||
<th>Az elfogadás időpontja</th>
|
||
<th>Tartalom</th>
|
||
</tr>
|
||
<tr>
|
||
<td>A kolostori javak kisajátítása</td>
|
||
<td>1863 október</td>
|
||
<td>A helyi és felajánlott kolostori javak állami tulajdonba kerültek.</td>
|
||
</tr>
|
||
<tr>
|
||
<td>A párizsi egyezményt továbbfejlesztő Statútum</td>
|
||
<td>1864 május</td>
|
||
<td>Az ország új alkotmánya.</td>
|
||
</tr>
|
||
<tr>
|
||
<td>Választási törvény</td>
|
||
<td>1864 május</td>
|
||
<td>A választók számát növelte.</td>
|
||
</tr>
|
||
<tr>
|
||
<td>Földtörvény</td>
|
||
<td>1864 augusztus</td>
|
||
<td>A parasztok földhöz juttatása, szarvasmarhák számától függően, megváltással.</td>
|
||
</tr>
|
||
<tr>
|
||
<td>Oktatási törvény</td>
|
||
<td>1864 november</td>
|
||
<td>Az elemi oktatás kötelezővé és ingyenessé vált.</td>
|
||
</tr>
|
||
<tr>
|
||
<td>A hadsereg szervezéséről szóló törvény</td>
|
||
<td>1864 november</td>
|
||
<td>20 és 50 év között minden férfi mozgósítható.</td>
|
||
</tr>
|
||
<tr>
|
||
<td>Polgári Törvénykönyv</td>
|
||
<td>1864 december</td>
|
||
<td>A jogrend modernizálása, a polgári házasság és válás bevezetése.</td>
|
||
</tr>
|
||
</table>
|
||
</div>
|
||
</li>
|
||
<li>
|
||
<a onclick="toggleMyContent(this)"><b>Egyesítés</b></a>
|
||
<div data-name="mycontent" style="display: none">
|
||
<br>
|
||
<br>
|
||
<p>- Nagy-Románia létrejötte – Besszarábia, Bukovina és Erdély egyesül a Fejedelemséggel</p>
|
||
<p>- Az első világháború utáni kedvező politikai helyzet kiaknázásának eredményeképpen alakulhat meg → az Orosz- és az Osztrák-Magyar Birodalom feloszlásának ténye.</p>
|
||
<p>- Az önrendelkezési- és a nemzetiségi elv megnyilvánulása a nemzetközi politika szintjén</p>
|
||
<p>- A románok egyesítésének folyamatában megkülönböztetünk három elkülöníthető szakaszt, ezek: autonómia, nemzeti függetlenség, egyesítés</p>
|
||
</div>
|
||
</li>
|
||
</ul>
|
||
</div>
|
||
</li>
|
||
<li>
|
||
<a onclick="toggleMyContent(this)"><b>Letöltés</b></a>
|
||
<div data-name="mycontent" style="display: none">
|
||
<br>
|
||
<br>
|
||
<button type="button" onclick="window.location='./dok/IV. A politikai elkelzelesektol a modern roman allam kialakulasaig.doc'">DOC</button>
|
||
<button type="button" onclick="window.location='./dok/pdf/IV. A politikai elkelzelesektol a modern roman allam kialakulasaig.pdf'">PDF</button>
|
||
</div>
|
||
</li>
|
||
</ul>
|
||
<p>Könyv: <b>64-69</b> old.</p>
|
||
<hr>
|
||
<p>Feladatok:</p>
|
||
<button type="button" onclick="loadTest(ch04t01)">1. feladat</button>
|
||
</div>
|
||
</li>
|
||
<li data-name="Románia és Európa: a „keleti kérdéstől” a XX. századi nagy szövetségekig">
|
||
<a onclick="toggleMyContent(this)">Románia és Európa: a „keleti kérdéstől” a XX. századi nagy szövetségekig</a>
|
||
<div data-name="mycontent" style="display: none">
|
||
<br>
|
||
<br>
|
||
<p>Könyv: <b>94-99</b> old.</p>
|
||
<button type="button" onclick="window.location='./dok/pdf/V. A keleti kerdestol a nagy szovetsegekig.pdf'">Jegyzetek</button>
|
||
<hr>
|
||
<p>Feladatok:</p>
|
||
<button type="button" onclick="loadTest(ch05t01)">1. feladat</button>
|
||
</div>
|
||
</li>
|
||
<li data-name="A XX. század a demokrácia és a totalitarizmus között">
|
||
<a onclick="toggleMyContent(this)">A XX. század a demokrácia és a totalitarizmus között</a>
|
||
<div data-name="mycontent" style="display: none">
|
||
<br>
|
||
<br>
|
||
<p>Könyv: <b>40-49</b> old.</p>
|
||
<button type="button" onclick="window.location='./dok/pdf/VI. A XX. szazad a demokracia es a totalitarizmus kozott.pdf'">Jegyzetek</button>
|
||
<hr>
|
||
<p>Feladatok:</p>
|
||
<button type="button" onclick="loadTest(ch06t01)">1. feladat</button>
|
||
</div>
|
||
</li>
|
||
<li data-name="Románia alkotmányai">
|
||
<a onclick="toggleMyContent(this)">Románia alkotmányai</a>
|
||
<div data-name="mycontent" style="display: none">
|
||
<br>
|
||
<br>
|
||
<p>Könyv: <b>50-55</b> old.</p>
|
||
<button type="button" onclick="window.location='./dok/pdf/VII. Romania alkotmanyai.pdf'">Jegyzetek</button>
|
||
<hr>
|
||
<p>Feladatok:</p>
|
||
<button type="button" onclick="loadTest(ch07t01)">1. feladat</button>
|
||
</div>
|
||
</li>
|
||
<li data-name="Románia a II. világháború után. Az ország sztalinizálása, a nemzeti kommunizmus és az antikommunista ellenállás. A rendszerváltás utáni demokrácia">
|
||
<a onclick="toggleMyContent(this)">Románia a II. világháború után. Az ország sztalinizálása, a nemzeti kommunizmus és az antikommunista ellenállás. A rendszerváltás utáni demokrácia</a>
|
||
<div data-name="mycontent" style="display: none">
|
||
<br>
|
||
<br>
|
||
<p>Könyv: <b>78-87</b> old.</p>
|
||
<ul class="listing">
|
||
<li>
|
||
<a onclick="toggleMyContent(this)">A) Románia és a két világháború</a>
|
||
<div data-name="mycontent" style="display: none">
|
||
<br>
|
||
<br>
|
||
<button type="button" onclick="window.location='./dok/pdf/VIIIa. Romania es a ket vilaghaboru.pdf'">Jegyzetek</button>
|
||
</div>
|
||
</li>
|
||
<li>
|
||
<a onclick="toggleMyContent(this)">B) Románia a Második világháború után</a>
|
||
<div data-name="mycontent" style="display: none">
|
||
<br>
|
||
<br>
|
||
<button type="button" onclick="window.location='./dok/pdf/VIIIb. Romania a masodik vilaghaboru utan.pdf'">Jegyzetek</button>
|
||
</div>
|
||
</li>
|
||
</ul>
|
||
<hr>
|
||
<p>Feladatok:</p>
|
||
<button type="button" onclick="loadTest(ch08t01)">1. feladat</button>
|
||
<button type="button" onclick="loadTest(ch08t02)">2. feladat</button>
|
||
</div>
|
||
</li>
|
||
<li data-name="Románia a hidegháború korában">
|
||
<a onclick="toggleMyContent(this)">Románia a hidegháború korában</a>
|
||
<div data-name="mycontent" style="display: none">
|
||
<br>
|
||
<br>
|
||
<p>Könyv: <b>102-109</b> old.</p>
|
||
<button type="button" onclick="window.location='./dok/pdf/IX. Romania a hideghaboru koraban.pdf'">Jegyzetek</button>
|
||
<hr>
|
||
<p>Feladatok:</p>
|
||
<button type="button" onclick="loadTest(ch09t01)">1. feladat</button>
|
||
</div>
|
||
</li>
|
||
</ul>
|
||
</div>
|
||
<div id="szotar">
|
||
<h2>Szótár</h2>
|
||
<ul class="listing">
|
||
<li>
|
||
<a onclick="toggleMyContent(this)">Szótár</a>
|
||
<div data-name="mycontent" style="display: none">
|
||
<br>
|
||
<br>
|
||
<i class="fa fa-search"></i>
|
||
<input type="text" class="search empty" onkeyup="search(this, '#dictionary')" placeholder="Keresés...">
|
||
<br>
|
||
<br>
|
||
<ul id="dictionary">
|
||
<li>(ajándék) adó = azoknak az ajándékoknak a neve, amelyeket a XV-XVIII. Századok folyamán az uralkodók a szultánnak és az oszmán Porta magasabb rangú hivatalnokainak küldtek (peșcheș)</li>
|
||
<li>(fejedelmi kinevezés elismeréséért fizetett) adó = az uralkodói jóváhagyásért vagy fejedelemváltáskor fizetett adó (mucarer)</li>
|
||
<li>„átnevelés” = a pitești-i börtönben 1948 és 1952 között végzett kommunista kísérlet, amely révén (főleg a politikai) foglyokat kínozták mindaddig, amíg el nem fogadták a kommunista eszméket</li>
|
||
<li>„királyi sztrájk”= Mihály király visszautasította, Petru Groza kommunista kormányával a kapcsolattartást és megtagadta rendeleteik szentesítését (1945. augusztus 21. – 1946. január 7. között)</li>
|
||
<li>Aktivizmus = az Erdélyi Román Nemzeti Párt 1905 utáni stratégiája, amely a politikai életben és különösen a magyar parlament tevékenységében való részvételt jelentette, célja pedig az általános választási jogok elérése volt</li>
|
||
<li>Államosítás = bizonyos javak (főleg bankok) állami tulajdonba kerülése</li>
|
||
<li>Államtanács = az uralkodó tanácsadó testülete, amelynek tagjai közigazgatási, törvényhozói és jogi feladatköröket töltenek be</li>
|
||
<li>Általános sztrájk = egy ország dolgozóinak közös megállapodás alapján történő együttes munkabeszüntetése azért, hogy a gazdasági vagy politikai követeléseiket teljesítsék</li>
|
||
<li>Antiszemitizmus = elv, amely a zsidóellenességet hirdeti, megkérdőjelezi a polgári jogaikat abban az országban ahol élnek</li>
|
||
<li>Asszimiláció = egy kisebbségben lévő társadalmi vagy nemzetiségi csoportnak beolvasztása</li>
|
||
<li>Balkáni egyezmény = 1934-ben védelmi célból létrehozott szövetség, melynek tagjai Románia, Jugoszlávia, Görögország és Törökország volt; 1940-ben jelentősebb sikerek nélkül szűntette be tevékenységét</li>
|
||
<li>Bíró = egy faluközösség vagy állam vezetője</li>
|
||
<li>Bojári állam = politikai rendszer, ahol az államban a bojárságé a vezető szerep, sőt ellenőrzés alatt tartja az uralmat; az egyeduralmi rendszer ellentéte</li>
|
||
<li>Cenzusos szavazás = választási rendszer ,amelyben a szavazati jog vagyonfüggő,a befizetett adótól függ</li>
|
||
<li>Collegia = a Római birodalomban olyan kölcsönös segítségnyújtás és a kultusz ünnepléséért létrejött érdekvédelmi szervezet, amelynek tagjai hasonló mesterséget űző személyek, azonosa nemzetiségük vagy vallásuk, illetve hasonló a származási helyük</li>
|
||
<li>Dava = település dák nyelven</li>
|
||
<li>Demagógia = a tömegek ámításának módszere; hazug ígérgetések, amelyeket a nagyobb népszerűségért és szavazatok szerzéséért művelnek a politikusok</li>
|
||
<li>Demokratikus rendszer = olyan kormányzási rendszer, amely az állampolgárok képviseletét feltételezi a vezetésben</li>
|
||
<li>Dinasztikus szocializmus = Románia történetének része (1974-1989), amelyben a két diktátor, Nicolae és Elena Ceaușescu töltötték be a szocialista állam minden fontosabb hivatalát</li>
|
||
<li>Dinasztikus válság = trónörökös hiánya egy országban</li>
|
||
<li>Disszidens = olyan személy, akinek véleménye különbözik a többség véleményétől</li>
|
||
<li>Dualizmus = politikai rendszer, amelyet 1867-ben az osztrák és magyar politikai vezetők kompromisszuma hozott létre, Osztrák-Magyar Monarchia</li>
|
||
<li>Eforosz = (itt) a Hetéria vezetője</li>
|
||
<li>Egypártrendszer= totalitárius (fasiszta,kommunista) vagy önkényuralmi rendszerekre jellemző politikai rendszer,amelyben egy párt létezik</li>
|
||
<li>Erdélyi Iskola (Școala Ardeleană) = az erdélyi felvilágosodás kulturális mozgalma, amelyik hozzájárult az erdélyi románok öntudatának kialakításához és felszabadítási harcukhoz: Samuil Micu, Petru Maior, Gheorghe Șincai, Ion Budai-Deleanu</li>
|
||
<li>Erődítmény = árokkal körülvett sokszög formájú kis erőd</li>
|
||
<li>Etnogenézis = népkialakulás</li>
|
||
<li>Evangéliumos könyv = vallásos irat, amely a négy evangéliumot tartalmazza</li>
|
||
<li>Faluközösség = falusi közösségek szervezési formája, amelyet a magán- és közös tulajdonformák összefonódása a tagság közötti nagyon szoros gazdasági kapcsolat, valamint az önigazgatás és az önvédelem is jellemez</li>
|
||
<li>Fejedelemség = a nyugat-európai feudalizmusra jellemző politikai-állami szervezési forma</li>
|
||
<li>Felvilágosodás = a felemelkedőben lévő polgárságnak a feudalizmussal szembeforduló ideológiai és kulturális mozgalma, amely előkészítette a polgári forradalmakat a XVIII-XIX. Században, célja egy racionális társadalom létrehozása volt, a tömegek oktatása és „felvilágosítása” által</li>
|
||
<li>Filioque = nyugati teológusok által vallott dogma, miszerint a Szentlélek az Atyától is és a Fiútól is származik, míg a keleti teológusok szerint csak az Atyától származik</li>
|
||
<li>Gazdasági válság = a termelés csökkenése, a kereslet-kínálat kiegyenlítéséért, amelynek oka a gazdasági élet egyensúlyának felbomlása volt, amelyet a túltermelés okozott, vagyis az árukínálat magasabb volt, mint a kereslet</li>
|
||
<li>Genfi terv = Genfben 1933-ban kidolgozott terv a román kormány és a külföldi hitelintézetek képviselői által, amellyel az ország idegen pénzügyi ellenőrzés alá került, Románia ezt 1934-ben utasította el.</li>
|
||
<li>Gótika = a késő feudalizmus művészeti irányzata,a városi és udvari kultúra sajátossága, amelyet a csúcsíves építkezés jellemez.</li>
|
||
<li>Görög katolikus egyház = a katolikus és ortodox egyházak összeolvadásából született vallásos felekezet, amely elfogadja a pápai primátust</li>
|
||
<li>Háromhatalmi egyezmény = Németország, Olaszország és Japán által 1940. Szeptember 27-én megkötött katonai szerződés</li>
|
||
<li>Hetéria = görögül Testvériség, 1814-ben Odesszában létrejött titkos görög társaság, amelynek célja a törökellenes harc megszervezése volt</li>
|
||
<li>Humanizmus = a reneszánsz ideológiája, Nyugat-Európában jelent meg a XIV. Században, és középpontjában az emberi tökéletesség állt; az emberi szabadság és a világi műveltség mellett állt ki, a görög-római klasszikus kultúra szellemében</li>
|
||
<li>Interpretatio romana = római név alatti tisztelete a nem római Isteneknek (dák)</li>
|
||
<li>Kamarilla = egy uralkodói vagy körüli kegyencek csoportja,akik személyes érdekekből befolyásolták az uralkodó tetteit és az állam ügyeit</li>
|
||
<li>Karrierizmus = ambíció, bármi áron való előrehaladás</li>
|
||
<li>Káté = a keresztény egyház erkölcsi és dogmatikai tanításait kérdések és válaszok formájában tartalmazó könyv</li>
|
||
<li>Katonai monarchia = kormányzási forma, amelyben a hatalom egy ember kezében van, a katonaság kiemelkedően nagy szerepet játszik</li>
|
||
<li>Kenézség = öröklődő feudális uralom egy nagyobb terület felett, amely faluközösségek régebbi egyesüléséből jött létre</li>
|
||
<li>Kereskedelmi monopólium = a Porta azon joga, hogy kedvezményes áron, vagyis a piac értékén alul, Isztambul és az oszmán hadsereg ellátására közhasználati termékeket vásároljon</li>
|
||
<li>Kereszténység = Jézus Krisztus által alapított monoteista vallás</li>
|
||
<li>Kerület = román közigazgatási-területi egység, amelyet kenézségekben szerveztek meg, és amelyet a vajda, a kenéz vagy bíró a szokásjog alapján vezetett</li>
|
||
<li>Kézirat = kézzel írott szöveg (könyv; dolgozat)</li>
|
||
<li>Kisantant = védelmi jellegű szövetség, amelyet 1921-ben hozott létre Románia, Jugoszlávia és Csehszlovákia; 1938-ban, Csehszlovákia felosztásakor szűnt meg</li>
|
||
<li>Kollektivizálás = a parasztgazdaságok földjeinek és javainak közös tulajdonba kerülése és mezőgazdasági termelő szövetkezetekbe való erőszakos egyesítésük</li>
|
||
<li>Kormányátalakítás = a kormány összetételében vagy szervezésében véghezvitt változás</li>
|
||
<li>Kormányzóság = az Orosz Birodalom valamelyik tartománya</li>
|
||
<li>Korrupció = erkölcstől való eltérés, romlott, züllött állapot</li>
|
||
<li>Krónika = középkori elbeszélő történetírói alkotás, melyet időrendi sorrendben írtak</li>
|
||
<li>Legatus augusti (császári küldött) = a császár által meghatalmazott személy, akinek egy római tartományban közigazgatási, jogi és katonai hatásköre volt</li>
|
||
<li>Limes = erődített határvonal</li>
|
||
<li>Mi magunk = a Nemzeti Liberális Párt gazdasági jelmondata, amelynek értelmében a két világháború közötti időszakban a hazai tőkére alapozott gazdasági fejlesztést támogatta</li>
|
||
<li>Miniatúrák = kéziratokon található festmények (díszített kezdőbetűk, díszítőmotívumok, képkompozíciók)</li>
|
||
<li>Misszionárius = a keresztény hit terjesztésével foglalkozó személy</li>
|
||
<li>Munkatábor = olyan hely, ahova a politikai és köztörvényes foglyokat zárták</li>
|
||
<li>Nagy hadsereg = nem állandó hadsereg; csak nagy veszély esetén hívták össze, és az ország fegyverforgató lakosságát foglalta magába</li>
|
||
<li>Nemzeti egységkormány = rendkívüli esetben, minden parlamenti párt részvételével létrehozott kormány</li>
|
||
<li>Neolatin népek = az újlatin nyelvek tartoznak ide</li>
|
||
<li>Nyelvjárások = a nyelvnek valamely vidéken kialakult, a köznyelvtől eltérő változata</li>
|
||
<li>Nyitott kapuk elve = a Nemzeti Parasztpárt gazdaságpolitikája a két világháború közötti időszakban, amely az idegen tőke korlátlan beáramlását engedte meg, az ország gazdaságának fejlesztése érdekében</li>
|
||
<li>Oligarchikus rendszer = olyan kormány, amelynek tagjait egy szűk csoportból, társadalmi vagy a hadseregben betöltött szerepük miatt választották ki</li>
|
||
<li>Pandúr = a rendőrség kötelékeibe tartozó katona, a XIX. Század elejétől Havasalföldön az utak biztonságát felügyelte</li>
|
||
<li>Passzivizmus = az Erdélyi Román Nemzeti Párt stratégiája, amellyel visszautasította a parlament ülésein való részvételt és az 1867-es csatolást</li>
|
||
<li>Pátens = az osztrák császár hivatalos okirata, amelyet az ország parlamentjének hozzájárulása nélkül bocsátott ki, azért hogy elkerülje a törvényhozó testület ellenkezését</li>
|
||
<li>Politikai rendőrség = rendőrség, amely a disszidensek és az egyetlen párt ideológiájával egyet nem értők felügyeletével foglalkozik, Romániában Securitate a neve</li>
|
||
<li>Prédikációs könyv = az evangélium magyarázatát tartalmazó beszédek gyűjteménye</li>
|
||
<li>Pronunciamentum = kiáltvány, megnyilatkozás, olyan cselekedet, amely által egy társadalmi-politikai rendszerrel szemben tiltakozást fejeznek ki</li>
|
||
<li>Protektorátus = politikai függőségi forma, egyik államnak a másikkal szembeni függősége egy megállapított egyezmény alapján, amely szerint a védnök állam irányítja a védett állam külpolitikáját; a protektorátus átmenetet képez a fennhatóság fele</li>
|
||
<li>Püspökség = az egyház közigazgatási és területi egysége, amely a területén található plébániák tevékenységét összehangolja és vezeti</li>
|
||
<li>Régenstanács = az uralkodó kiskorúsága, hiánya vagy betegsége idején egy vagy több személy által végzett ideiglenes kormányzás.</li>
|
||
<li>Reneszánsz = a reneszánsz korábban egyetemes stílusirányzat volt. Szerves része a humanizmus, ami a reneszánsz polgárság világi ideológiáját jelenti. Reneszánsz= Újjászületés.</li>
|
||
<li>Robot = a parasztoknak a hűbérbirtokon teljesített kötelező és ingyenes munkája</li>
|
||
<li>Római provincia (tartomány) = a rómaiak által Itálián kívül meghódított területe, amely a római törvényeknek és szervezésnek van alávetve (provincia)</li>
|
||
<li>Román stílus = a római és barbár művészet egymásra hatásából született művészeti irányzat.</li>
|
||
<li>Romanizálás = az a folyamat mely során a Római Birodalom meghódított területein a leigázott népek átvették a rómaiak kultúráját.</li>
|
||
<li>Szabadcsere = gazdaságpolitika,amelynek célja a behozatali cikkek és a kivitelre szánt áru elé állított akadályok eltávolítása,s az állam be nem avatkozása a gazdasági életbe</li>
|
||
<li>Szék = a szászok és a székelyek területi-közigazgatási egysége</li>
|
||
<li>Szertartáskönyv = a keresztény vallás istentiszteletének mozzanatait tartalmazó könyv</li>
|
||
<li>Szovrom = az ország gazdaságának főbb ágazataiban létrehozott szovjet-román társaságok, amelyek által a Szovjetunió a nemzetgazdaságot ellenőrizte és kimerítette az ország termelési erőforrásait</li>
|
||
<li>Tarabosztész = a dák-géta arisztokrácia tagja, későbbi megnevezésük pileati</li>
|
||
<li>Terjeszkedés = térhódítás</li>
|
||
<li>Teuton lovagok = a Barcaságban letelepített lovagok rendje</li>
|
||
<li>Turániak = az eurázsiai sztyeppék területén, illetve hatókörében élő egykori népek, illetve mai utódaik összefoglaló elnevezése.</li>
|
||
<li>Uralkodói tanács = politikai-közigazgatási intézmény a középkorban, amelyet a bojárság elitje alkotott, majd hivatalnokok, amelyeken keresztül az országot vezették</li>
|
||
<li>Uralkodói udvar = uralkodói székhely; az uralkodót körülvevő és kiszolgáló emberek</li>
|
||
<li>Vajdaság = az államot megelőző politikai szervezési forma, amelynek vezetője a vajda, es amely egy területet foglal magába</li>
|
||
<li>Vallási szinkretizmus = különböző származású, de hasonló istenségek egybeolvadási folyamata</li>
|
||
<li>Vármegye = területi-közigazgatási egység, amelynek vezetője az ispán (comes)</li>
|
||
<li>Városiasodás = urbanizáció</li>
|
||
<li>Vezetői Bizottság = az állam ideiglenes vezetőszerve, amelyet bojárok alkotnak, és amely az új uralkodó kinevezéséig a hatalmat gyakorolja</li>
|
||
<li>Vicus = falusi település, utcahálózattal, de védőfalak nélkül</li>
|
||
<li>Villa rustica = római vidéki birtok, amely a tulajdonos házából és a melléképületekből áll</li>
|
||
</ul>
|
||
</div>
|
||
</li>
|
||
</ul>
|
||
</div>
|
||
<div id="tetelek">
|
||
<h2>Volt érettségi tételek</h2>
|
||
<ul class="listing">
|
||
<li>
|
||
<a onclick="toggleMyContent(this)">Tételek</a>
|
||
<div data-name="mycontent" style="display: none">
|
||
<ul class="listing">
|
||
<li>
|
||
<a onclick="toggleMyContent(this)">2012</a>
|
||
<div data-name="mycontent" style="display: none">
|
||
<br>
|
||
<br>
|
||
<button type="button" onclick="window.location='./dok/bac/2012.zip'">Letöltés</button>
|
||
</div>
|
||
</li>
|
||
<li>
|
||
<a onclick="toggleMyContent(this)">2013</a>
|
||
<div data-name="mycontent" style="display: none">
|
||
<br>
|
||
<br>
|
||
<button type="button" onclick="window.location='./dok/bac/2013.zip'">Letöltés</button>
|
||
</div>
|
||
</li>
|
||
<li>
|
||
<a onclick="toggleMyContent(this)">2014</a>
|
||
<div data-name="mycontent" style="display: none">
|
||
<br>
|
||
<br>
|
||
<button type="button" onclick="window.location='./dok/bac/2014.zip'">Letöltés</button>
|
||
</div>
|
||
</li>
|
||
<li>
|
||
<a onclick="toggleMyContent(this)">2015</a>
|
||
<div data-name="mycontent" style="display: none">
|
||
<br>
|
||
<br>
|
||
<button type="button" onclick="window.location='./dok/bac/2015.zip'">Letöltés</button>
|
||
</div>
|
||
</li>
|
||
<li>
|
||
<a onclick="toggleMyContent(this)">2016</a>
|
||
<div data-name="mycontent" style="display: none">
|
||
<br>
|
||
<br>
|
||
<button type="button" onclick="window.location='./dok/bac/2016.zip'">Letöltés</button>
|
||
</div>
|
||
</li>
|
||
<li>
|
||
<a onclick="toggleMyContent(this)">2017</a>
|
||
<div data-name="mycontent" style="display: none">
|
||
<br>
|
||
<br>
|
||
<button type="button" onclick="window.location='./dok/bac/2017.zip'">Letöltés</button>
|
||
</div>
|
||
</li>
|
||
</ul>
|
||
</div>
|
||
</li>
|
||
</ul>
|
||
</div>
|
||
</div>
|
||
<div id="test">
|
||
<h2 id="messageAfterQuiz"></h2>
|
||
<div id="quizArea">
|
||
<!-- quiz goes here -->
|
||
</div>
|
||
</div>
|
||
</div>
|
||
<!-- END CONTENT -->
|
||
<hr class="placeholder" style="height: 500px">
|
||
<footer>
|
||
<p>© Ady Endre Elméleti Líceum 2018</p>
|
||
<p>Powered by: sQuiz<br>version: 0.7.2b (SVN rev 8 patch 2)<br>Copyright (c) 2018 Fándly Gergő (<a href="https://systemtest.tk">systemtest.tk</a>, <a href="mailto:contact@systemtest.tk">contact@systemtest.tk</a>)<br>Source code: <a href="https://systemtest.tk/repos/sQuiz">systemtest.tk/repos/sQuiz</a></p>
|
||
<p><a href="./license.txt">License</a></p>
|
||
</footer>
|
||
</body>
|
||
</html>
|